Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
A megsemmisítést bárki kérheti, a kérelmet és annak mellékleteit eggyel több példányban kell az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtani, mint ahány szabadalmas van. A kérelemben meg kell jelölni az említett okok közül azt vagy azokat, amelyre, illetőleg amelyekre a megsemmisítési kérelmet alapozzák, továbbá csatolni kell az okirati bizonyítékokat, mégpedig eredetiben vagy hiteles másolatban. Ha a kérelem a most említett feltételeknek nem felel meg, az Országos Találmányi Hivatal a megsemmisítést kérőt hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a kérelmező a hiánypótlásnak eleget nem tesz, a Hivatal a kérelmet elutasítja. Ha a megsemmisítési kérelem a törvény előírásainak megfelel, illetőleg ha a kérelmező a hiányokat pótolta, az Országos Találmányi Hivatal a kérelmet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a szabadalmasnak kiadja és írásbeli előkészítés után a megsemmisítés kérdésében szóbeli tárgyaláson határoz. Ha egy szabadalom ellen több megsemmisítési kérelmet nyújtanak be, azokat együttesen kell tárgyalni. A Hivatal a megsemmisítési kérelmet vagy elutasítja, vagy annak helyt ad és a szabadalmat megsemmisíti, vagy a kérelemnek csak részben ad helyt és a szabadalmat megfelelően korlátozza. A Hivatal egyben határoz a költségek viselése kérdésében is. A költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A Hivatalnak a megsemmisítési kérelem tárgyában hozott határozatát a Budapesti Fővárosi Bíróság kérelem alapján megváltoztathatja. A kérelmet vagy a bíróságnál, vagy az Országos Találmányi Hivatalnál kell benyújtani, mégpedig a Hivatal határozatának a féllel való közlésétől számított 30 napon belül. A megsemmisítést kérő a kérelmet az eljárás során visszavonhatja. Ebben az esetben a Hivatal a megsemmisítési eljárást nem szünteti meg okvetlenül, hanem ha úgy látja, hogy a kérelem — annak visszavonása ellenére — alapos, az eljárást tovább folytatja és a megfelelő határozatát meghozza. 6* 83
