Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá, hogy a találmányt a kellő terjedelemben hasznosítani tudja. A törvény szerint kényszerengedélyt csak belföldi vállalat kaphat, tehát magánszemély — mint ilyen — nem. Viszont vállalat alatt a végrehajtási utasítás értelmében minden gazdasági tevékenységre jogosult szervezetet vagy személyt kell érteni, ennek megfelelően költségvetési szerv vagy kisiparos is kaphat kényszerengedélyt. Egyébként a kényszerengedély megadható korlátozással, pl. időtartam, terület vagy igénypontok szerinti korlátozással, vagy e nélkül. Kizárólagos kényszerengedélyt adni nem lehet, vagyis a bíróság a már megadott kényszerengedély mellett másnak is adhat kényszerengedélyt. A kényszerengedélyt a szabadalmi lajstromba be kell jegyezni. A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő ellenérték jár, amelynek összegét megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szabadalmast. Ez azt jelenti, hogy a kényszerengedélyes a bitorlóval szemben is eljárhat. A kényszerengedélyest a hasznosítás joga megilleti, ezt azonban nem ruházhatja át, tehát hasznosítási engedélyt másnak nem adhat. Ha azonban azt a vállalatot vagy megfelelő üzemegységet átruházzák, amellyel kapcsolatban a kényszerengedélyt megadták, akkor a kényszerengedély is átszáll. Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmányt nem valósítja meg, a szabadalmas a kényszerengedély visszavonását vagy módosítását kérheti. A kényszerengedélyhez céljában bizonyos vonatkozásban hasonlít az igénybevétel, amelyre honvédelmi érdekből, a honvédelmi miniszter javaslatára kerülhet sor. Az Országos Találmányi Hivatal elnöke bármely bejelentett vagy szabadalmazott találmányt a honvédelmi miniszter javaslatára 73
