Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
Más a helyzet a szolgálati találmány feltalálóját megillető költségtérítés tekintetében. Ez után adót levonni nem kell, a költségtérítés tehát adómentes. Kényszerengedély, igénybevétel A szabadalmas köteles a találmányt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítani, vagy a hasznosításra másnak engedélyt adni. A szabadalmas e kötelezettségének legalább a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve ha ez hosszabb, a szabadalom megadásától számított három év alatt köteles eleget tenni, ellenkező esetben bármely belföldi vállalat kényszerengedélyt kérhet. Nem adható kényszerengedély, ha a szabadalmas mulasztását igazolja, vagyis ha elfogadható okot hoz fel arra vonatkozólag, hogy a találmányt miért nem hasznosította, illetőleg a hasznosításra miért nem adott másnak engedélyt. Kényszerengedély azonban nemcsak a hasznosítás, illetőleg engedélyezésnek elmulasztása esetén igényelhető. Megtörténhet, hogy valaki más által már szabadalmazott találmány tökéletesítését, javítását találmányi szinten oldja meg és erre a megoldásra szabadalmat kap. Ilyenkor előfordulhat, hogy a szabadalmazott találmányok oly mértékben függnek össze egymással, hogy az egyik a másik alkalmazása nélkül nem hasznosítható. Ezekben az esetekben a függő szabadalom jogosultjának meg kell kísérelnie, hogy a gátló szabadalom jogosultjával licenciaszerződést kössön, ha a gátló szabadalom jogosultja nem hajlandó önként engedélyt adni, a függő szabadalom jogosultja a gátló szabadalom jogosultjával szemben kényszerengedélyt kérhet. A kényszerengedélyt kérőnek az eljárást a bíróság előtt per formájában kell megindítania és igazolnia kell, hogy a szabadalmas megfelelő feltételek mellett sem volt hajlandó 72
