Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

II. fejezet. Találmányok és szabadalmak

nyiségben egy poliepoxid vegyületet, vagy egy poliaikoholt és legalább egy több bázisú savat vagy annak anhidridjét tartalmazza, valamint nehezen illő és könnyen illő oldószereket tartalmaz, a filmalapra felvisszük és a tapadást előidéző térhálósodáshoz szükséges reakciót közvetlenül ezt követő szárítással 3 perc és 40 perc közötti reakció- és szárítási idővel a filmalapon 80 C° és 150 C° közötti hőmérsékleten folytatjuk le.”

Az igénypontokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azok a szabadalom engedélyezési eljárás során módosíthatók, azonban a közzétételt elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően már csak szűkítően, az említett időpontot megelőzően azonban bővítőén is. Bővítésnek természetesen csak a leírásban foglalt műszaki ismertetés keretei között van helye.

Előhasználati jog

A továbbiakban az előhasználati jogot, mint a szabadalmi oltalom korlátját tárgyaljuk. Előfordulhat, hogy valaki találmányt alkot, de azt nem jelenti be a szabadalmi oltalom elnyerése céljából, hanem azt csupán használja. Egy másik személy az illetőtől teljesen függetlenül feltalálja ugyanazt a találmányt és arra szabadalmat kap. A szabadalmi jog kizárólagosságából folyik, hogy külön rendelkezés hiányában a "kizárólagosság a találmányt előzetesen használóval szemben is érvényesülne, ha nem lenne a törvénynek az a speciális rendelkezése, amely szerint előhasználati jog illeti meg azt, aki a találmány tárgyát a másik személy által eszközölt szabadalmi bejelentés elsőbbségi időpontja előtt belföldön jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében rendszeresen előállította vagy használta, vagy ennek érdekében komoly előkészületeket tett. Kétségtelen, hogy az előhasználati jognak csak akkor van gyakorlati jelentősége, ha az alapjául szolgáló tevékenységet (előállítást, használatot) nem nyilvánosan folytatták, mert ellenkező esetben a nyilvános előállí66