Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

I. fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és szervezete

tációs és információs feladatokat, az e területen folyó tevékenységet koordinálja. Ennek keretében jelenteti meg a Hivatal a szabadalmi leírásokat és a szabadalmi tájékoztatót, működteti a Szabadalmi Tárat, magyar nyelvre fordíttatja és megjelenteti a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozást, vizsgálja a szabadalomkutatás gépesítésének kérdéseit stb.

g) Az OTH szervezi és irányítja a különböző fokozatú iparjogvédelmi képzést és továbbképzést. (Pl. az iparjogvédelmi ügyintézők képzését szolgáló iparjogvédelmi tanfolyamokat, a szabadalmi ügyvivői tanfolyamokat megszervezi és a szükséges kiadványokat megjelenteti.)

h) A Hivatal az ágazati minisztériumokkal együttműködve támogatást nyújt a vállalatok iparjogvédelmi tevékenységének kialakításához és továbbfejlesztéséhez, saját dokumentációs és információs szervezetük megszervezéséhez.

i) A gazdasági irányító szervek megkeresésére a Hivatal iparjogvédelmi vonatkozású konkrét kutatásokat végez; megrendelésre az iparjogvédelmi dokumentáció és információ terén szolgáltatásokat nyújt. (Pl. szabadalmi témafigyelő szolgálatot tart fenn.)

Az iparjogvédelmi feladatok ellátása nemcsak az állami szervek körében, hanem a vállalatokon, szövetkezeteken, intézeteken belül is meghatározott apparátust, szervezeti rendszert igényel, ezért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság már 1967-ben ajánlásokat adott ki a vállalatok iparjogvédelmi szervezetének célszerű kialakítása érdekében. („A műszaki fejlesztés vállalati szervei és azok külső kapcsolatai” c. OMFB elemző tanulmány.)

A tanulmány megállapításai szerint az iparjogvédelmi szervezetet a legcélszerűbb beépíteni a műszaki fejlesztés vállalati szervei közé.

A vállalati iparjogvédelmi ügyek intézésében két alapvető funkciót lehet megkülönböztetni: a döntési és az ügyintézési funkciót.

38