Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

I. fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és szervezete

A döntési funkciókat általában a műszaki igazgató, főmérnök gyakorolja. Ilyen döntési funkciók: a találmány jogi oltalmát szolgáló legcélszerűbb forma (szabadalom vagy ipari titok) meghatározása, a szabadalom megszerzésével, fenntartásával, mások szabadalmának megvételével, licenciavásárlással, a találmány hasznosításával, a szolgálati találmány feltalálójának díjazásával összefüggő elhatározások.

Az ügyintézői funkciókat általában a vállalati iparjogvédelmi szervek (szabadalmi, találmányi, újítási, iparjogvédelmi osztályok) keretében működő újítási előadók, iparjogvédelmi ügyintézők, illetve szabadalmi ügyvivők látják el.

Az iparjogvédelmi ügyintézői funkciók alábbi fő irányai különböztethetők meg:

a) Dokumentációs és információs tevékenység. A vállalat műszaki-gazdasági fejlődése szempontjából alapvető feladat a vállalat szakmai területét érintő bejelentésekre, szabadalmakra, ipari mintákra, know-how ajánlatokra stb. vonatkozó adatok begyűjtése, nyilvántartása és feldolgozása. Ezek fő forrásai a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, az ún. szabadalmi tájékoztató, a megjelenő szabadalmi leírások, szabadalmi témafigyelés megrendelése.

b) Saját műszaki megoldásokkal, árujelzésekkel stb. kapcsolatos tevékenység. Ebbe a körbe tartozik a műszaki megoldások ipari titokként való kezelése, illetve szabadalmazása bel- és külföldön, a megszerzett jogok védelme (pl. felszólalások, megsemmisítési kérelmek esetén), a jogok fenntartása, a bitorlás elleni fellépés, licenciaszerződés, illetve átruházásra vonatkozó szerződés megkötése, a szolgálati találmányok feltalálóinak díjazása stb.

c) Idegen műszaki megoldásokkal, árujelzésekkel stb. kapcsolatos tevékenység. Ebbe a körbe tartozik az idegen jogok elleni esetleges felszólalás, megsemmisítés, az idegen jogok bitorlásának elkerülése (ún. szabadalomkutatás, illetve szabadalmi tisztaságvizsgálat), az idegen szabadalmak, know-39