Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
I. fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és szervezete
A gazdaság centralizált irányítási rendszere folytán a gazdasági kapcsolatok létrejötte szempontjából nem a vállalatok igyekezete, erőfeszítése volt a döntő. Minden szocialista gazdálkodó szerv azt termelte, amit a tervutasítás előírt és azt vette át, amire a tervutasítás kötelezte, tehát nem volt miért versenyezni. Ilyen körülmények között az állami vállalatok és szövetkezetek szabadalmi és védjegy jogának versenyeszköz jellege, iparjogvédelmi funkciója háttérbe szorult, illetve csak a magánszektor irányában és világpiaci vonatkozásban érvényesült. A szabadalmi és védjegyjog formailag ugyan nem szűnt meg, a találmányokkal és a védjegyekkel való gazdálkodás lehetőségét azonban a vállalatok tervszerű irányítását rendező jogszabályok és tervutasítások szabták meg. A vállalatok, szövetkezetek a találmányokat ingyen — csak a kidolgozási költségek térítésével — adták át egymásnak. A találmányokat jogilag egyetlen vállalat sem bástyázhatta körül a maga számára, nem monopolizálhatta, pem foglalhatta le más vállalatok elől. A jogszabályok ösztönözték az újítókat, feltalálókat alkotásaik elterjesztésére, tapasztalatcseréjére és ehhez a munkáltató vállalat hozzájárulására nem volt szükség. Az addig csupán elbíráló feladatokat ellátó szabadalmi bíróság helyébe az Országos Találmányi Hivatal lépett, amelynek feladatává vált a tapasztalatcsere országos megszervezése is. Az állam alapvető célkitűzése az iparjogvédelem területén az volt, hogy tömegméretűvé szélesítse a termelés műszaki színvonalának fejlesztését szolgáló újítói és feltalálói mozgalmat, biztosítsa az alkotó emberek erkölcsi és anyagi elismerését, az újítások és találmányok minél szélesebb körű elterjesztését. A vállalatok, kollektívák anyagi érdekeltségének megteremtésére azonban a jogszabályok nem fordítottak gondot. A védjegynek csak a minőség emeléséért vívott harcban, vagy mint az árut díszítő elemnek tulajdonítottak szerepet, a vállalatneveknek, cégeknek pedig főként csak az állami nyil-27
