Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
III. fejezet. Szabadalmi eljárások
kerülő példányt a bejelentőnek kell benyújtani [Vr. 26. § (3) bek.]. A közzététellel ideiglenes oltalom keletkezik, melynek hatálya visszahat a bejelentés napjára. Az oltalom tartamára fenntartási illetéket kell fizetni (Szt. 12. §). VI. A felszólalási eljárás 1. A felszólalás benyújtása, alaki előírások Teljes vizsgálatú bejelentés esetén a bejelentés közzétételével, halasztott vizsgálatú bejelentés esetén pedig az utólagos vizsgálat meghirdetésével megnyílik a szabadalom megadása iránti eljárás felszólalási szakasza. Az említett időpontoktól számított három hónap alatt bárkinek módjában áll a bejelentés ellen felszólalva az eljárásba bekapcsolódni és közreműködni az oltalom iránti igény jogosságának megvizsgálásában. [Szt. 51. § (1) bek.] A felszólalást az Szt. 45. § a)—g) pontjai szerint vizsgált feltételek hiánya miatt lehet benyújtani, tehát ugyanarra a törvényhelyre alapítva, amelynek alapján az OTH a bejelentés teljes (illetve utólagos) vizsgálatát végzi. A felszólalásnak a) határozott kérelmet kell tartalmaznia, vagyis a felszólalónak meg kell mondania, hogy a bejelentés részleges vagy teljes elutasítását kéri-e, b) meg kell jelölnie a jogalapokat, tehát azt, hogy a 45. § mely pontjainak nem felel meg a bejelentés tárgya, c) fel kell tüntetnie azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a felszólalás alapjául szolgálnak. A felszólalást és a hozzá csatolt bizonyítékokat eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány bejelentő van. A bizonyítékok másolatban is csatolhatok, amennyiben azokból a 10 iparjogvédelmi kézikönyv 145
