Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

bek.]. Az elsőbbségi nyilatkozat pótlására, illetve a mulasztás igazolására nincs lehetőség [Vr. 19. § (3) bek d) pont].

Ha a vizsgálat során az tűnik ki, hogy az elsőbbség (uniós vagy kiállítási) iránti igény alaptalan, ez csak az elsőbbségi jog elvesztését vonja maga után, maga a bejelentés az OTH- hoz történt benyújtás napjával kerül elbírálásra. Ha csupán egyes elemekről állapítják meg, hogy azok az elsőbbségi igény alapjául szolgáló bejelentésben nem szerepelnek, ezekre külön igénypontokat kell szerkeszteni, a bejelentési elsőbbség napjának feltüntetésével.

— Az újdonság és haladás vizsgálata

Idézzük fel az előzőekben már ismertetett 2. §-t: „Üj a megoldás, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthassa.”

A nyilvánosságra jutásnak nem a szó szerint megegyező ismertetés a feltétele, hanem „olyan mértékben” történő tartalmi, lényegi közlés, amelynek alapján az adott műszaki terület szakembere a megoldást meglevő ismeretei vagy ismert források segítségével megvalósíthatta. Az újdonságvizsgálat során elsősorban azt állapítják meg, hogy mi volt ismert a szóban levő műszaki területen a bejelentés napjáig, vagyis feltárják a technika állását. Először is a leírás és az igénypontok alapján meg kell határozni azt a kört, amelyben a vizsgálatot le kell folytatni. Komoly segítséget nyújt ehhez, ha a bejelentő a leírásban kielégítő módon közli a technikának általa ismert állását, ez megkönnyíti a tárgyköri besorolást, helyes irányba terelheti és meggyorsítja a hivatali vizsgálatot. A vizsgálatot a teljes igénypontsorozat alapján végzik el. Ennek keretében elsősorban a főigénypontot veszik alapul, a továbbiakban az aligénvpontokat a főigényponttal összefüggés134