Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
A szabadalmi bejelentés közzététele, a felhívási eljárás A közzétételi eljárás szabadalmi rendszerünknek lényeges vonása. Célja, hogy a bejelentő által oltalmazni szándékolt műszaki megoldást a társadalom a jog megszerzése előtt megismerje és amennyiben a kizárólagos jog létrejötte sértené a közösség érdekeit, vagy másnak magánérdekét, a közzététel alatt a kifogásokat érvényesíteni lehessen felszólalás formájában és ily módon meg lehessen akadályozni a kizárólagos jog keletkezését, vagy legalábbis el lehessen érni annak korlátozását. A találmány társadalmi méretű, széles körű elővizsgálataként lehet felfogni a közzétételi eljárást ezek szerint, noha ki kell hangsúlyozni, hogy nem helyettesítheti, hanem legfeljebb kiegészítheti a hivatalos elővizsgálatot. A közzététel foganatosítása a bejelentő számára azért bír fontossággal, mert szabadalmi törvényünk szerint ahhoz jogi hatás fűződik. Ugyanis elrendeli a törvény annak kihirdetését is, hogy a közzétett találmány „egyelőre a jogtalan használat ellen védelemben részesült” [34. § (2) bek.]. A közzétett találmánnyal kapcsolatban tehát már elkövethető a bitorlás, miként erről már szó volt. A közzététel elrendelésével az engedélyezési eljárás hivatali elővizsgálati szakasza lezárult. Eddig az időpontig az eljárás csak a hivatal és a bejelentő között folyt, abba kívülállók bele nem szólhattak, az eljárás ilyen értelemben egyoldalú volt. Az új szakaszban a hivatal által már megvizsgált találmány szabadalmazhatóságának a közösség általi felülvizsgálata folyik, ezt a célt szolgálja a közzététel két hónapja, ez az új szakasz már nem egyoldalú eljárás. A felszólalási eljárás Már az elmondottakból is megállapítható, hogy a felszólalás célja a közérdek és a jogos magánérdek megvédése. Ennek figyelembevételével állapítja meg a törvény 35. §-a azokat a 6 Iparjogvédelmi ismeretek 81
