Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

II. Fejezet. Szabadalmi jog

Tehát e „saját elhatározás” sem minden kényszer nélküli. Lemondás révén a szabadalom a lemondó nyilatkozatnak az Országos Találmányi Hivatalnál történő iktatást követő naptól kezdve szűnik meg.

Érdemes itt kitérni a szolgálati szabadalomról való lemondás kérdésére. A kialakult gyakorlat szerint a szolgálati szabadalom tulajdonosának lemondása esetén a tulajdonosnak a szabadalommal kapcsolatos jogai megszűnnek ugyan, de nem szűnik meg maga a szabadalom. Ugyanis az 58/1967. (XII. 19.) Korm. sz. rendelet 1. § (5) bek. szerint a szabadalomra a feltalálónak van igénye, ha a munkáltató a szabadalomra nem tart igényt. Ezek szerint a munkáltatónak a szolgálati szabadalomról történt lemondása esetén a feltaláló átveheti a szabadalom tulajdonjogát külön formális átruházási nyilatkozat nélkül is. (Bírósági gyakorlat.)

Korlátot jelent a kizárólagosság vonatkozásában a szabadalom megvonásának lehetősége, amely a gyakorlatbavételi kötelezettségre, illetőleg ennek elmulasztására vezethető viszsza. Ha a szabadalomtulajdonos szabadalmát az engedélyezés kihirdetésétől számított három éven belül gyakorlatba nem vette, bíróilag kötelezhető a kényszerengedély adására olyan kérelmező részére, aki közvetlenül is kért engedélyt, de nem kapott. Ha a kényszerengedély birtokosa a kényszerengedély megadásának kihirdetésétől számított 2 éven belül a szabadalmat gyakorlatba nem veszi, bárki kérheti a szabadalom megvonását.

A szabadalommal biztosított kizárólagosság korlátját jelenti az előhasználati jog is.

A szabadalmi törvény szerint a szabadalom hatálytalan azzal szemben, aki a találmányt, amelyre másnak szabadalmat adtak, már a szabadalmazási eljárás megindítása előtt, illetőleg a prioritás napja előtt szabadalmi oltalom nélkül használta, vagy a felhasználásra szükséges intézkedéseket megtette, berendezést létesített, stb.

Az előhasználati joggal kapcsolatban a törvény nem hatá61