Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
A szabadalomból eredő jogok Szabadalmi törvényünk meghatározása szerint a szabadalom hatálya a szabadalom fennállása egész idejére a szabadalom tulajdonosának kizárólagos jogot ad arra, hogy a találmány tárgyát iparszerűen készíthesse, forgalomba hozhassa és iparszerűleg vagy üzemi berendezésként használhassa. A szabadalom adta kizárólagos jog elvileg azonos terjedelme mellett szélesebb körű oltalmat biztosít a termékszabadalom tulajdonosa, mint az eljárási szabadalom tulajdonosa részére. Termékszabadalom esetén ugyanis a terméknek vagy anyagnak bármilyen eljárással történő előállításából mindenki ki van zárva, viszont eljárási szabadalom esetén másnak a terméket csak a védett eljárás alkalmazásával nem szabad előállítani, más eljárással azonban igen. A törvény csak az iparszerű jelleggel bíró használat ellen nyújt oltalmat. Ez azt jelenti, hogy pl. csak a személyes vagy tudományos célokra történő használat nem minősül a kizárólagos jog megsértésének. Általában csak a hasznothajtó tevékenységet tekintik iparszerű használatnak. Az iparszerű készítés lényegében a kis- vagy nagyüzemi gyártást jelenti. Erről természetesen csak termékszabadalom esetén lehet szó. A forgalmazás kizárólagos joga is a szabadalomtulajdonost illeti meg. Ebből következik, hogy a kizárólagos jog megsértője lehet pl. a kereskedő is, ez különösen a szabadalombitorlás szempontjából bír jelentőséggel. A törvény a forgalomba hozatallal kapcsolatban az iparszerűséget ugyan nem említi meg, de a gyakorlat egységes abban, hogy a forgalomba hozatal kifejezés az iparszerűséget is magában foglalja, illetőleg hogy a törvény által használt ,,iparszerűleg” szó a forgalomba hozatalra is vonatkozik. A szabadalomtulajdonos kizárólagos jogát képezi a törvény 57
