Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

II. Fejezet. Szabadalmi jog

szerint a találmány tárgyának üzemi berendezésként való használata. Ha tehát a találmány tárgya pl. egy szerszámgép, azt iparszerűen csak a tulajdonos engedélyével lehet hasz­nálni. A szabadalom fenti felsorolás szerinti használati módjai összefüggenek. Ennek megfelelően ha egy terméket a gyártó vállalat licencia alapján állít elő, akkor a licencia birtokában joga van minden olyan tevékenységre, ami a gyártási jogból értelemszerűen folyik, tehát eladhatja a gyártott terméket másnak, a vevő továbbadhatja vagy iparszerű tevékenysége keretében használhatja stb. A kizárólagos jog korlátái A szabadalom nem menti fel annak tulajdonosát a fennálló törvényes rendelkezésekben foglalt szabályok megtartása alól. így pl. a szabadalomtulajdonosnak is meg kell szereznie en­gedélyhez kötött ipar gyakorlása esetén az iparhatósági en­gedélyt, stb. Egyetlen kedvezmény azonban megilleti a fel­találó szabadalomtulajdonost: képesítéshez kötött ipar gya­korlására vonatkozó iparhatósági engedély kiadható számára akkor is, ha nincs ilyen képesítése, de az iparhatósági enge­dély csak a találmány tárgyának előállítására vonatkozhat. Ugyanis ebben az esetben vélelmezhető az a szakismeret, amit az ipartörvény a képesítéshez kötött ipar gyakorlásához meg­kíván, hisz a találmány megalkotása feltételezi a szakmai jár­tasságot. Az elmondottaknak megfelelően ha pl. a szabadal­mazott találmány egy bizonyos műszer, az iparhatósági enge­dély csak a műszer előállítására vonatkozhat, nem kívánható a szabadalom alapján műszeriparra szóló általános engedély. A szabadalomtulajdonost a kizárólagosság nem menti fel mások jogai tiszteletbentartásának kötelezettsége alól. így te­lepengedélyhez kötött ipar gyakorlásához a vonatkozó előírás betartása a szabadalomtulajdonos számára is kötelező. Állami 58

Next

/
Thumbnails
Contents