Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
megvalósítása során az eredmény nem a véletlentől függ, hanem a szabályok betartása esetén mindig és mindenütt azonos módon jelentkezik. Az értékesíthetőség nem a gazdaságosságra, hanem a megvalósíthatóságra utal. Éppen ezért pl. perpetuum mobile nem szabadalmazható, mert iparilag nem értékesíthető, nem állítható be a szükségletek kielégítésének folyamatába, az anyagi javak termelésébe, nem valósítható meg. összegezve leszögezhetjük, hogy az „ipari értékesíthetőség” a találmány felhasználhatóságát jelenti a társadalmi termelésben a bővített újratermelés folyamatában. A nem szabadalmazható találmányok Az előbbiekben kifejtettük azokat az alapkövetelményeket, amelyeket a szabadalmazhatóság előfeltételeiként neveztünk meg. Rá kell azonban mutatni arra, hogy nem minden találmány oltalomképes még abban az esetben sem, ha az említett követelményeknek megfelel. A szabadalmi törvény különböző megfontolások alapján néhány kategóriát kiemel az oltalmazhatóság köréből, különösen azokban az esetekben, ha a kizárólagos jog engedélyezése valamilyen formában az össztársadalmi érdekkel ellentétbe kerülne. A tételes felsorolás szerint nem szabadalmaztathatok azok a találmányok, amelyeknek gyakorlatbavétele a törvénnyel, rendelettel, vagy közerkölcsiséggel ellenkezik. Ebbe a kategóriába azok a találmányok tartoznak, amelyeknek rendeltetésszerű használatbavétele ütközik a jogrendbe. Ha azonban a használatbavétel csupán ideiglenes, átmeneti jellegű jogszabályba ütközik, álláspontunk szerint az oltalom meg nem tagadható. Pl. háborús időszakban rendeleti úton szabályozták a malomipari kiőrlés százalékos nagyságát. Egy olyan találmánytól, amely lehetővé teszi a finomabb lisztek szelektálását, de csak a kiőrlési százalék rendeletileg megállapított 4 Iparjogvédelmi ismeretek 49
