Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
X. Fejezet. Polgári jog
tekintendő a pertárgy értékének. így mivel a peres eljárási illeték az első fokú eljárásban 6%, a fellebbezési illeték pedig a fellebbezésben vitássá tett, minden megkezdett 1000 Ft után 30 Ft, pl. a szabadalom megsemmisítése iránti perben elsőfokon 600 Ft, fellebbezés esetén 300 Ft az illeték. Bírói hatáskör és illetékesség A Pp. hatásköri és illetékességi szabályai határozzák meg, hogy egy-egy ügyben melyik bíróság jár el. Azt, hogy a különböző (járásbírósági vagy megyei bírósági) szintű bíróságok közül elsőfokon melyikhez tartozik az ügy, a hatásköri, azt pedig, hogy az azonos szintű (pl. járás-) bíróságok közül területileg melyik bíróság jár el az ügyben, az illetékességi szabályok rendezik. A bíróság hatáskörét és illetékességét hivatalból vizsgálja, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy ha a keresetlevélből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, a bíróság (tanácselnök) elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét. Hatásköri szabályok Általános szabály, hogy elsőfokon az ügyek a járásbíróság (kerületi bíróság) hatáskörébe tartoznak. Az általános szabály alól kivételek és már elsőfokon a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe utalja a Pp. azokat a vagyonjogi pereket, amelyekben az egyik fél szocialista szervezet és a per tárgyának értéke a 300 000 forintot meghaladja, továbbá a szerzői jogi pereket, beleértve az irodalmi, művészeti stb. művekkel kapcsolatos bitorlási pereket is. Az iparjogvédelmi perek speciális jellegüknél fogva elsőfokon a budapesti fővárosi bíróság kizárólagos hatáskörébe (és egyben kizárólagos illetékességéhez) tartoznak. Megjegyzendő, hogy — amint az az iparjogvédelmi (státusz-) perek felsorolásából is kitűnt — az újítási és találmányi 388
