Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
X. Fejezet. Polgári jog
tanácstag) és egy megfelelő ismeretekkel rendelkező szaktanácstagból áll. Az ítélkezés erkölcsi tisztaságát és tárgyilagosságát védi a Pp. azon rendelkezése, hogy a bíró (ideszámítva természetesen az ülnököt is) ki van zárva az olyan ügy intézéséből, amelynél őt távolabbi vagy közelebbi ok a tárgyilagos ítélkezésben befolyásolhatná. így nem vehet részt az ügy intézésében, mint bíró: a fél, vagy aki egyébként érdekelt a per tárgya tekintetében, a félnek az ügyben eljáró vagy eljárt képviselője, a félnek vagy képviselőjének hozzátartozója, aki a perben tanúként vagy szakértőként szerepel, a per másodfokú elintézésében az a bíró, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett, és végül mint általános rendelkezés, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (pl. a bíró és a fél más ügyből kifolyólag pereskednek egymással). Hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. A pertárgy értéke Eljárásjogi szempontból jelentősége van a pertárgy értékének is. A pertárgy értékétől függ pl. az, hogy az ügyben milyen szintű bíróság bír hatáskörrel, az eljárási illeték, valamint az ügyvédi költség összege stb. Éppen ezért a keresetlevélben a pertárgy értékét meg kell jelölni. A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke az irányadó. Iparjogvédelmi perekben legtöbb esetben a perérték nem határozható meg, ezért az ilyen esetekre a jogszabály úgy rendelkezik, hogy — szabadalmi perekben 10 000 forint — védjegy-perekben 5 000 forint — ipari-minta perekben 3 000 forint 23* 387
