Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
A találmánybitorlásnak büntetőjogi szankciója is van, amelyről a Btk. 329. §-ának a) pontja rendelkezik. Ezek szerint bűntettet követ el, aki más találmányát sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz. 1.8.2. Szabadalombitorlás Szt. 26. § (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. (2) A szabadalmas a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, b) követelheti a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, c) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, d) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését, e) követelheti, hogy a bíróság rendelje el a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással előállított termékek lefoglalását. (3) A bíróság az eset körülményeihez képest elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket jogsértő mi voltuktól fosszák meg, vagy azokat a bírósági végrehajtás szabályai szerint értékesítsék; ez utóbbi esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz. (4) Szabadalombitorlás miatt a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kártérítés jár. A törvénynek a szabadalombitorlásra vonatkozó rendelkezései a szabadalmi jog, a szabadalmast megillető kizárólagos rendelkezési lehetőség polgári jogi védelemre szolgálnak. A szabadalombitorlás esetén nem a találmányi gondolat eltulajdonításáról van szó, mint a találmánybitorlásnál, hanem arról, hogy a bitorló (pl. egy cég) a szabadalmazott találmányt jogtalanul hasznosítja (anélkül, hogy azt sajátjaként tüntetné fel), azaz olyan cselekményt végez jogcím nélkül, amire csak a szabadalmasnak van joga. Hasznosításnak az számít, ha a találmánynak a főigénypontban körülhatárolt tárgyát teljes mértékben egyezően („egy az egyben”) a gazdasági tevékenység körében előállítják, használják, importálják vagy forgalomba hozzák. Tudományos, oktatási vagy személyes célra egyedi példány készítése a találmányról 78
