Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
nem minősül hasznosításnak. A hasznosítás csak akkor nem jogosulatlan, ha arra a hasznosítónak jogszabály (pl. előhasználati jog esetében), bírósági határozat (pl. kényszerengedély esetén) vagy szerződés (pl. licenciaszerződés) alapján joga van. Jogosult a hasznosítás természetesen akkor is, ha kiderül, hogy a szabadalom nem érvényes. A bitorlónak állított a szabadalom ellen megsemmisítési eljárást indíthat, és ha ennek eredményeként a szabadalmat megsemmisítik, mentesül a bitorlás jogkövetkezményei alól. A szabadalombitorlás ténye nem függ a bitorlást elkövető természetes vagy jogi személy polgári jogi jó- vagy rosszhiszeműségétől. A szabadalombitorlás objektív (a bitorló vétkességétől független) polgári jogi Következményei: a jogsértés megállapítása, az attól való eltiltás, abbahagyásra kötelezés, elégtételadás, a bitorláshoz használt eszközök és az annak révén előállított termékek lefoglalása, valamint a gazdagodás visszatérítése. A szabadalombitorlás szubjektív, csak a bitorló vétkessége esetén beálló következménye a polgári jogi kártérítés (Ptk. 339. §). Ha tehát a találmányt jogosulatlanul hasznosítónak nem róható fel a cselekménye, akkor csak a gazdagodás, vagyis a jogsértés révén szerzett vagyoni előny kiadására köteles. Ez rendszerint a díjazás összegéhez igazodik, amit hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna. Ha a bitorlás felróható, kártérítés jár, amely a szabadalmas vagyonában beállott vagyon csökkenésére és az elmaradt vagyoni előnyre egyaránt kiterjed. A szabadalombitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékesége alá tartoznak (Szt. 66. §). A felróható szabadalombitorlásnak ezen felül szabálysértési következménye is van, amelyről a 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 164. §-a rendelkezik. Ennek megfelelően szabálysértést követ el, aki oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul iparszeruen használ vagy hasznosít. A szabadalombitorlás miatt indult perek megkülönböztetendők a találmányi díjperektől, amelyekben a szabadalmas nem kifogásolja a találmány hasznosítását és kérelme nem a hasznosító eltiltására, hanem díjfizetésre kötelezésre irányul. 1.8.3. A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén Szt. 27. § (1) A szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek találmánya ideiglenes oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek. (2) Szabadalombitorlás esetén a hasznosító felhívhatja a szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg. 79
