Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
mány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licencia-forgalmi viszonyokra figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna. De nem lehet számításba venni a találmány hasznosításával kapcsolatos know-how átadásáért és az egyéb szolgáltatásokért járó díjazást. 1.8. Találmány- és szabadalombitorlás 1.8.1. Találmánybitorlás Szt. 25. § Amennyiben a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak egészben vagy részben történő átruházását. A találmánybitorlás lényegében a találmányi gondolat „eltulajdonítása”, az arra vonatkozó erkölcsi és vagyoni jogok jogtalan kisajátítása. A perben a találmánybitorlás megállapításához azt kell vizsgálni, hogy az alperesi bejelentés, illetve szabadalom igényponti jellemzői által meghatározott (definiált) találmányt az alperes legalább részben a felperes megoldásából vette-e át vagy azokat önállóan alkotta. A sértett vagy jogutódja találmánybitorlás esetén igényelheti a szabadalmi bejelentés, illetve a szabadalom egészben vagy részben való átruházását a bíróság ítéletével. Az átruházás a jogosultnak nyújtott polgári jogi reparáció. A sértett ilyenkor tulajdonképpen nem tekinthető a találmánybitorló jogutódjának, hiszen a bitorló csak látszólag volt jogosult. A bitorló által végzett eljárási cselekmények (pl. a szabadalmi igény szűkítése, lemondás igénypontról) azonban megtartják jogi hatályukat, a sértettnek csupán az a lehetősége van meg, hogy a polgári jog általános szabályai szerint kártérítést követeljen. A találmánybitorlás miatt indult pertől meg kell különböztetni a társszerzőségi pert és a találmány szolgálati jellegével kapcsolatos pert. Ezekben nem a találmányi gondolat eltulajdonítását sérelmezik, hanem a feltaláló és más személyek közötti jogközösség vagy szerződés alapján felmerült viták eldöntését kérik a bíróságtól. A találmánybitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak (Szt. 66. §). A gyakorlatban Inerült fel az igény annak egyértelművé tételére, hogy az egyik feltalálótárs nem követ el találmánybitorlást azzal, hogy tudományos dolgozatában olyan találmányt ismertet, amelynek nem egyedüli feltalálója. Ez a cselekmény egyéb szabadalmi jogsértésnek sem minősül. Természetesen nem illik a másik feltalálótársat elhallgatni a hivatkozásnál. 77
