Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is. Ezért a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga kiteljed a közvetlenül előállított termék használatára, behozatalára és forgalombahozatalára is. A termék előállítása egybeesik az eljárás használatával. Lényeges, hogy csak az oltalmazott eljárással közvetlenül előállított termékre terjed ki a kizárólagos jog. Pl. műszál előállítására vonatkozó eljárási szabadalom hatálya kiterjed az illető eljárással előállított műszálra, de már nem terjed ki az ebből a műszálból szőtt textíliára. Nem terjed ki a hatály az ugyanolyan, de más eljárással előállított műszálra se. A termékszabadalom hatósugara nagyobb, mint az eljárási szabadalomé. Pl. egy izzószál előállítási eljárásra vonatkozó szabadalom hatálya kiterjed az így előállított izzószálra, de már nem terjed ki az ezt az izzószálat magába foglaló izzólámpára. Ha azonban van szabadalom az izzószálra mint termékre (ötvözet), a szabadalmas kizárólagos joga kiterjed nemcsak a bármilyen eljárással előállított izzószálra, hanem az ilyen izzószállal ellátott izzólámpára, sőt az ilyen izzólámpát tartalmazó optikai szerkezetekre is. Eljárási szabadalmak esetén nem mindig lehet a termékből visszakövetkeztetni az eljárásra. Ez sok esetben nehézzé teszi a szabadalmas helyzetét, akinek nincs módja más gyártók üzemen belüli termelési folyamatába betekinteni. Ezért a szabadalmi törvény hagyományosan vélelmezi, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő. A vélelmet az Sztn. 2. - a nemzetközi követelményeknek megfelelően - szabályozta újra. Ezek szerint a terméket a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni egyrészt akkor, ha a termék maga is új, másrészt a vélelem fennáll akkor is, ha nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő. Ez utóbbi esetben a vélelem beállásához szükséges az is, hogy az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtegye - eredmény nélkül - a ténylegesen alkalmazott eljárás meghatározására. Ha a szabadalmazott eljáráson kívül a termék előállítására más eljárás nem vált ismeretessé, az már önmagában megalapozza annak valószínűségét, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő. A magyar szabadalmi gyakorlat következetesen alkalmazza a hasznosítási módok önállóságára, illetőleg összefüggésére, valamint a szabadalmi jogok kimerülésére vonatkozó doktrínát. Ezek szerint a hasznosítási módok részben önállóak, részben összefüggenek. Önállóak annyiban, hogy a szabadalmi oltalom megsértését (bitorlását) jelenti az is, ha valaki a magyar szabadalom hatálya alá eső hasznosítási módok közül csak egyet valósít meg jogosulatlanul (pl. a külföldön előállított terméket belföldön forgalomba hozza). A hasznosítási módok összefüggése pedig azt jelenti, hogy valamely hasznosítási mód jogszerű megvalósítása jogot ad minden olyan hasznosítási módra 57
