Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
badalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás. A törvény a szabadalmi oltalom hatályáról szóló részben a szabadalomból eredő jogokat és kötelezettségeket, azaz a szabadalmi jog tartalmát határozza meg. E rendelkezéseket - a korábbi szabályozást több helyen korszerűsítve - a szabadalmi törvény 1994. évi novellája (Sztn.2.) állapította meg. A szabadalmasnak - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa és a hasznosításra másnak engedélyt adjon. A jog kizárólagosságából következik, hogy mindenki más köteles tartózkodni a találmány hasznosításától, kivéve ha arra a szabadalmastól engedélyt kapott. Ezért mondhatjuk, hogy a szabadalmi jog abszolút szerkezetű, azaz mindenkivel szemben hatályos jog, hasonlóképpen a tulajdonjoghoz. Nem említi a törvény, de értelemszerűen következik, hogy - magyar szabadalmakról lévén szó - a kizárólagos jog csak Magyarország területére terjed ki. A szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga kiterjed a találmány tárgyának gazdasági tevékenység körében való a) előállítására, b) használatára, c) behozatalára, d) forgalombahozatalára. Ezek az ún. hasznosítási módok, amelyek közül a behozatalt (az importot) - a nemzetközi jogfejlődés igényeivel összhangban - az Sztn. 2. nevesítette külön is. A találmány tárgyán mindazokat a konkrét műszaki termékeket (anyagokat, eszközöket, készülékeket, berendezéseket), illetve műszaki eljárásokat érteni kell, amelyekben megvalósul a szabadalommal védett találmány. Az Sztn. 2. lényegesen bővítette a vegyi úton előállított termékek, a gyógyszerek és az élelmiszerek területén a szabadalmi oltalom hatókörét, amikor - a hagyományos kizárást feloldva - az eljárás mellett magának a terméknek az oltalmazhatóságát bevezette. Termékszabadalom esetén a termék készítése, gyártása, használata, üzemeltetése, eladása, ajándékozása, kölcsönzése, bérbeadása stb. hasznosításnak minősül, ha az a gazdasági tevékenység körében történik. Nem terjed ki a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga az olyan cselekményekre, amelyek a gazdasági tevékenység körén kivül esnek. Ilyen pl. a házi, tudományos vagy oktatási célú előállítás vagy használat, ha az nem nyereségszerzésre irányul. Eljárási szabadalom esetén a hasznosítási módok közül értelemszerűen csak a használat jön szóba. A törvény rendelkezése folytán azonban az eljárási 56
