Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

napját, ettől a naptól kezdve más, későbbi bejelentő nem kaphat ugyanerre a találmányra szabadalmat (igényrontás), ezzel a nappal indul meg a szabadalmi eljárás, és rögzítődik a közzététellel keletkező, illetve a megadással véglegessé váló szabadalmi oltalom kezdő időpontja. Az oltalmi idő kezdete akkor is a bejelentési naphoz igazodik, ha a bejelentésnek eltérő (akár korábbi: uniós vagy kiállítási, akár későbbi: módosítási) elsőbbsége van. (A szabadalmazhatósági feltételek megléte és az előhasználati jog szempontjából viszont nem a bejelentési nap, hanem az elsőbbség időpontja a mérvadó.)

Szabadalmi oltalom csak a bejelentés közzétételének napján keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal, de még ideiglenes jelleggel. Ennek alapján már felléphet a bejelentő a találmány jogosulatlan hasznosítása ellen, de az eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek [Szt. 27. § (1) bek.].

A végleges szabadalmi oltalom a megadás napján keletkezik oly módon, hogy az addigi ideiglenes oltalom véglegessé alakul át. Ettől az időponttól érvényesíthetők szabadalmi jogi alapon a jogosultat, illetve a feltalálót megillető igények. A végleges oltalom szintén a bejelentés napjára visszaható hatályú.

Azoknál a szabadalmaknál, amelyek a közzététel mellőzésével kerülnek megadásra, ideiglenes szabadalmi oltalom nincsen, és a végleges szabadalmi oltalom értelemszerűen a megadás napján - ugyancsak a bejelentés napjára visszaható hatállyal - keletkezik.

1.5.5. A szabadalmi oltalom hatálya

Szt. 11. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának (a továbbiakban: szabadalmas) - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a találmány tárgyának gazdasági tevékenység körében való előállítására, használatára, behozatalára és forgalombahozatalára.

(2) Eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is.

(3) A terméket - az ellenkező biyonyításáig - a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, ha a termék új, vagy nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a sza-55