Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
Abban az esetben, ha a feltaláló eredetileg saját nevében jelentette be a szolgálati találmányt, de a munkáltató fellépése után nem vitatja, hogy a megoldás szolgálati jellegű, a munkáltató és a feltaláló bármikor közölheti a Hivatallal, hogy a találmány szolgálati jellegű. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat megfelelő bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A megfelelő bizonyító erőhöz a gyakorlat szerint elég az okirat aláírása mindkét fél részéről. Ha a találmány szolgálati jellege kérdésében bármikor vita támad, az ezzel kapcsolatos eljárás minden esetben bírósági útra tartozik. Az OTH előtt tehát ilyen címen jogvitának nincs helye, és hivatalból sem folytat vizsgálatot abban a kérdésben, hogy a szabadalmi bejelentésben foglalt találmány nem szolgálati jellegű-e. Meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi magánjog szerint a találmányok szolgálati jellege és az abból eredő jogok tekintetében általában a munkavégzés helye szerinti jog irányadó. Ennek megfelelően az Szt. 9. §-ának rendelkezései és a szolgálati találmányokkal összefüggő egyéb szabályok külföldi állampolgárságú feltalálók Magyarországon bejelentett szolgálati találmányaira általában nem vonatkoznak, kivéve, ha a munkavégzés helye szerinti jognak a magyar jog minősül (pl. a külföldi feltaláló magyar kutatóintézetben dolgozik). A szolgálati találmányokra vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezések ugyanakkor biztosítják a magyar jog hatálya alá eső szolgálati találmányok esetén a feltalálók munkáltatóinak jogát a találmányok külföldi szabadalmaztatására, illetve más formában történő értékesítésére is. A szolgálati találmányok feltalálóinak díjazását a 77/1989. (VII. 10.) MT rendelet szabályozza, erről e kötet II. fejezetének 4. címe szól bővebben. 1.5.4. A szabadalmi oltalom keletkezése Szt. 10. § (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. (2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap. A szabadalmi oltalom keletkezése szempontjából három lényeges időpont különböztethető meg: a bejelentés napja, a közzététel napja és a szabadalom megadásának napja. A bejelentés ténye önmagában még nem ad szabadalmi oltalmat, de a jövőbeli szabadalmi oltalom szempontjából lényeges a jogi hatása. A bejelentés napja határozza meg - a bejelentés további sorsától függetlenül - a bejelentési elsőbbség és első bejelentés esetén a külföldön érvényesíthető uniós elsőbbség 54
