Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
V. fejezet - 2. Iparjogvédelmi oktatás. Iparjogvédelmi szakértői tevékenység
Az iparjogvédelmi szakvizsga szabályait a 9054/245/1949. CT rendelet állapította meg. A vizsgabizottság az Országos Találmányi Hivatal elnökének vagy helyettesének elnökletével működött, tagjait a Hivatal elnöke jelölte ki. A magyar szabadalmi és védjegyjogból, az újítási és találmányi jogból, továbbá a polgári és büntető anyagi és eljárási jognak az iparjogvédelemmel kapcsolatos szabályaiból kellett vizsgázni. Az iparjogvédelmi szakvizsga először az Országos Találmányi Hivatal dolgozóinak a képesítését szolgálta, később a vállalatok, gazdálkodó szervezetek újítási előadóinak, iparjogvédelmi ügyintézőinek is képesítési formájává vált. Újabb rendelet az ügyvivői tevékenységről 1/1957. (X. 8.) OT számon jelent meg. E rendelet szerint az általános és különös részből álló szabadalmi ügyvivői vizsgát az Országos Találmányi Hivatal mellett szervezett vizsgabizottság előtt kellett letenni. A rendelet szerint vizsgára csak belföldi egyetemen szerzett vagy honosított mérnöki oklevéllel rendelkező, feddhetetlen magyar állampolgárt lehetett bocsátani. A vizsga általános részének voltak:- a magyar szabadalmi jog a hatályos nemzetközi megállapodásokkal,- az újítási és találmányi jogszabályok,- a magyar védjegy- és mintaoltalmi jog a nemzetközi megállapodásokkal,- a magyar polgári és büntető anyagi és eljárási jognak a szabadalmi ügyvivői működéssel kapcsolatos ismeretei. A szóbeli vizsgabizottságba az elnök négy tagot hívott. Annak, aki iparjogvédelmi szakvizsgát tett, a szabadalmi ügyvivői vizsga általános részének csak az írásbeli feladatait kellett megoldani, a szóbeli vizsga alól mentesült. A szabadalmi ügyvivői jogosítványt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke adta ki. A jogosítvány átvételével kellett a szabadalmi ügyvivői esküt letenni. A szabadalmi ügyvivőknek - miután a Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületé 1945 után megszűnt - nem volt olyan fóruma, ahol a problémákat megtárgyalhatták volna. így 1969-ben a Magyar Ipaijogvédelmi Egyesület keretében létrehozták a Szabadalmi Ügyvivők Körét. A 11.940/1948. Korm. rendelet alapján a több mint húsz műszaki dolgozót foglalkoztató gazdálkodó egységeknél újítási megbízottat kellett kijelölni az újítási ügyek intézésére. A 41/1953. (VI. 23.) MT rendelet előírta, hogy az újítási előadóknak milyen képesítéssel kell rendelkezniük. A 38/1957. (VI. 23.) Korm. rendelet a minisztériumok által szervezett tanfolyamok elvégzését írta elő. 478
