Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

V. fejezet - 2. Iparjogvédelmi oktatás. Iparjogvédelmi szakértői tevékenység

A szabadalmi ügyvivőképzés és a középfokú ipaijogvédelmi szakképzés mellett 1953-tól újítási előadói tanfolyamok szervezése is folyt a különböző minisztériumokkal együttműködve.

Az 1970-es évek végére újabb igények jöttek létre, melyek szükségessé tették az iparjogvédelmi képzés egész rendszerének újraszabályozását.

A 90-es évek elején az ügyvivők önálló egyesületként létrehozták új érdekképviseleti szervüket, a Szabadalmi Ügyvivő Kamarát.

Az újabb igények szorítására született meg a Tudománypolitikai Bizottságnak az iparjogvédelmi, valamint a licenc- és know-how forgalommal kapcsolatos oktatás és szakképzés rendszeréről szóló 30014/1979. számú határozata, amely alapját képezi a jelenlegi szakképzésnek.

2.2. Az iparjogvédelmi oktatás és szakképzés jelenlegi hazai rendszere

Az iparjogvédelmi tevékenység - ezen belül a találmányi, szabadalmi, újítási, ipari minta, védjegy-, know-how és licenctevékenység - alapvetően befolyásolja a gazdálkodóegységek innovációs teljesítményét.

Az iparjogvédelmi munka kapcsán felmerülő feladatok nagyon sokrétűek. Az iparjogvédelmi munkában részt vevők a különböző gazdasági ágazatokban (az iparban, a mező- és élelmiszergazdaságban, a közlekedésben és hírközlésben stb.) dolgozó különböző alapképzettségű és beosztású iparjogvédelmi előadó, ügyintéző, különféle szintű műszaki, gazdasági vezető, kutató, fejlesztő, tervező, konstruktőr, oktató stb. szakemberekből, illetve szakemberjelöltekből, egyetemeken, főiskolákon és egyéb oktatási intézményekben tanulókból tevődnek össze.

Ezen iparjogvédelmi szakemberbázis fejlesztése - figyelembe véve az elsajátítandó ismeretek sokféleségét és nagy terjedelmét - gyakorlatilag csak jól szervezett, sokrétű, kellően differenciált képzési rendszerben valósítható meg.

Az iparjogvédelmi munka kellő színvonalú elvégzésének, ezen belül az iparjogvédelmi szakemberek megfelelő igényességű foglalkoztatásának másik fontos feladata, hogy a kutató-fejlesztő, a termelő tevékenység legkülönfélébb területein dolgozó műszaki, gazdasági szakemberek számára is biztosítsa az iparjogvédelmi ismeretek elsajátítását.

Az iparjogvédelmi képzés és oktatás célja tehát kettős:- megteremteni a megfelelő képzettségű iparjogvédelmi szakemberbázist;- alapozó jelleggel iparjogvédelmi ismereteket nyújtani a nem iparjogvédelmi, de ahhoz kapcsolódó szakterületen dolgozó vezetők számára.

479