Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
V. fejezet - 2. Iparjogvédelmi oktatás. Iparjogvédelmi szakértői tevékenység
1965 42 1975 120 1980 170 1990 420 1994 520 A szabadalmi ügyvivők munkájában 1896 és 1919 között két területen volt változás. A társképviselet bevezetésével kibővült az ügyvivői működés területe és részletesen szabályozták a fegyelmi vétséget. A Hivatal a feleket arra utasíthatta, hogy az eljáró ügyvéd mellett kisegítő társképviselőként szabadalmi ügyvivőt bízzanak meg. A megsemmisítési és megvonási perekben a szabadalmi ügyvivő továbbra sem járhatott el önálló képviselőként. A Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületé 1900-ban alakult meg, melynek a legtöbb ügyvivő tagja volt. A Testület a tagok anyagi és erkölcsi érdekeit védte. Tevőlegesen részt vett a törvénytervezetek kidolgozásában, és állandó kapcsolatot tartott a külföldi hasonló szervezetekkel. A szabadalmi ügyvivők képesítésének 1896. évtől hatályos szabályait 1937-ben felülvizsgálták és módosították. Lényeges változást jelentett, hogy a vizsgálóbizottság tagjainak felét szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül nevezték ki. Az eljáró öttagú bizottságba legalább egy szabadalmi ügyvivőt is ki kellett jelölni. A szabályok szerint az általános, az építész-, a gépész-, a vegyész-, a bánya-, a kohó- és az erdőmémökök tehettek vizsgát. A vizsga tárgyai voltak: 1. A magyar szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jog, 2. A szerzői jog, 3. A nemzetközi megállapodások, 4. A külföldi szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jog, 5. Általános jogi tárgyak az ügyvivői működéshez szükséges mértékben. Bevezetésre került az írásbeli vizsga, ami a magyar, a nemzetközi és külföldi szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jog köréből vett, legfeljebb két feladat kidolgozásából állt. A szabadalmi ügyvivői jogosítványt az iparügyi miniszter külön kérelemre adta ki. Szervezett, tanfolyamszerű felkészítés nem volt a vizsgákra. A felkészülés egyénileg folyt a vizsgálóbizottság által - tájékoztatás céljából - közzétett jogszabályok alapján. 1945 után a szabadalmi bírói és ügyvivői képesítésre vonatkozó szabályokat a 30800/1947. IpM rendelet állapította meg. A vizsgálóbizottság elnöke a Szabadalmi Bíróság elnöke volt. 477
