Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
a többszörözésből természetszerűen adódnak, annak függvényében többszöröződnek meg. A szakember szaktudásának figyelembe vétele alapján nem tekinthető újnak az a melegítőtest, amelynél a melegítő hatás növelése céljából az eddig ismert 5 elem helyett 10 melegítő elemet alkalmaznak. Ugyancsak nem új az az impregnálási eljárás sem, amely akként fokozza az anyagok vízhatlanságát, hogy korábban ismert impregnáló eljárás egyes fázisait periodikusan megismétli. Mint az a példánkból is egyértelműen kitűnik, a megoldásokhoz fűződő hatások a többszörözés számától függően előre várhatók, számíthatók. i) Az ekvivalencia Általában nem tekinthető újnak a találmány, ha az ismert berendezés egyes elemeinek más olyan, ugyancsak ismert elemekkel való helyettesítését tartalmazza, amelyek a helyettesített elemmel (elemekkel) azonos funkciót töltenek be. Ugyanis szakember számára természetes és minden újszerűséget nélkülöz az a körülmény, hogy az azonos rendeltetésű elemeket az igényeknek és a körülményeknek megfelelően helyettesíteni lehet. így nem lehet újnak minősíteni azt a megoldást, amely egy berendezés mechanikus hőmérsékletmérője helyett egy termoelemes hőmérsékletmérőt, vagy egy fogaskerekes forgásátvivő szerv helyett egy dörzskerekes forgásátvivő szervet javasol, amely elemek mindegyike önmagában ismert. j) A téves szakmai előítélet legyőzése Újnak kell tekinteni azt a megoldást, amelynél az egyes intézkedések valamilyen téves szakmai nézetet vagy előítéletet küzdenek le. A téves szakmai előítélet legyőzése során szakember a szakpublikációból nem meríthetett olyan útmutatást, amelynek alapján a megoldáshoz eljuthatott volna, sőt figyelmét az helytelen irányba terelte. Természetesen a téves szakmai előítéletet legyőző megoldás nem pusztán a már „ismert rossz” - és így szakkönyvek által nem javasolt - megoldást valósítja meg, hanem a szakkönyvek által rossznak tartott értékeket, lépéseket az adott körülményeknek megfelelően egy komplett megoldásba beleépíti. Nyilvánvalóan a téves szakmai előítéletet, nézetet mindig a szakterület legutolsó álláspontja alapján kell megítélni. így nem lehet pl. egy 100 évvel ezelőtt kiadott könyvre hivatkozni akkor, ha az abban ismertetett állításokat már túlhaladta a technika. k) Az alak- és méretváltoztatás Az alak- ésA'agy méretváltoztatás - hasonlóan az anyaghelyettesítéshez - nem a következőkben tárgyalt leegyszerűsített módon jelentkezik, hanem az a 40