Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége
- nemzetközi munka, amely a Hivatal nemzetközi kapcsolatait és kötelezettségeit hivatott ápolni és fejleszteni, ideértve a nemzetközi szervezetekben és uniókban való részvételt, valamint a multi- és bilaterális kapcsolatokat;- gazdasági és személyzeti munka, amelynek feladata, hogy a fentiek számára a nyugodt munkavégzés lehetőségét megteremtse pénzügyileg, illetve szakmailag. Az OTH közel egy évszázados fennállása alatt több mint 200 000 szabadalmat engedélyezett. Ez nem hasonlítható a több millió amerikai vagy német szabadalomhoz, de mutatja, hogy hazánk is megfelelően fejlett feltalálói tevékenységgel és iparjogvédelmi kultúrával bír. A Hivatalban mintegy 80 vizsgáló működik, akik a technika teljes területéről származó magyar és külföldi bejelentéseket nagy szakmai felkészültség - műszaki, iparjogvédelmi és idegen nyelvi ismeretek - birtokában, ugyanakkor a feltalálói társadalom irányában mutatott nyitottsággal és tisztelettel bírálják el. Az OTH elbírálói a következő főbb műszaki szakterületekre tagolódva végzik tevékenységüket: biotechnológia és mezőgazdaság, építő- és könnyűipar, gépipar, gyógyszeripar, vegyipar, villamos- és műszeripar. A használati mintaoltalom megszerzésére irányuló bejelentéseket is a szabadalmi elbírálók vizsgálják meg. A használati mintaoltalom gyors, elsősorban alaki vizsgálat eredményeképpen engedélyezhető. A szabadalmi bejelentések száma 1991-ig folyamatosan növekedett, azóta azonban ez a tendencia megfordult. Az 1993-ban beérkezett szabadalmi bejelentések száma az 1991. év hasonló adatához viszonyítva mintegy 14% csökkenést jelez. A szabadalmi bejelentések számának ilyen mértékű csökkenése önmagában még nem adhatna aggodalomra okot, hiszen ez a jelenleg külföldön is megfigyelhető (az Európai Szabadalmi Hivatalnál is visszaesett a bejelentések száma), de az mindenképpen elgondolkodtató, hogy ezen a számon belül a hazai bejelentések száma több, mint negyedével lett kisebb. Az is igen kedvezőtlen, hogy a szolgálati találmányok esetében a bejelentések száma a felénél is kevesebb. A tapasztalatok szerint a szabadalmi bejelentések számának alakulása érzékeny műszerként követi a gazdaság helyzetét. A hazai GDP csökkenése, különösen az ipari termelés visszaesése, a fejlesztésekre fordítható szűkös pénzösszegek magyarázatot adhatnak a Magyarországról származó bejelentések számának csökkenésére. A világ műszaki haladásának jelenlegi szintjén a találmányok főleg a nagy anyagi és szellemi ráfordításokat igénylő kutatások és fejlesztések nyomán keletkeznek. Elsősorban a vállalatoknak, kutatóhelyeknek kellene rendelkezniük ilyen pénzösszegekkel, ezért különösen figyelemre méltó a hazai szolgálati bejelentések számának jelzett mértékű csökkenése. 23
