Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége

Az a jelenség, hogy a szabadalmi bejelentések több, mint háromnegyedét a külföldről, döntően a fejlett ipari országokból származók teszik ki, áttételesen azt mutatja, hogy sikeres a kormány gazdaságpolitikájának a külföldi működő tőke megnyerésére irányuló törekvése. Az Európai Közösségekkel a magyar kormányfő által 1991-ben aláírt társu­lási szerződés szellemi tulajdonra vonatkozó része előírja, hogy Magyaror­szágnak a hatálybalépést követő öt éven belül kérnie kell az Európai Szaba­dalmi Egyezményhez történő csatlakozását. Magyarország várható csatla­kozása az egyezményhez meg kívánja a vizsgálók munkamódszerének a tö­kéletesítését, szemléletének „európaizálását” és ellátásukat modem munka­eszközökkel. Az Európai Szabadalmi Szervezettel (EPO) már jelenleg is létezik együttműködés e célok megvalósítása érdekében. Az OTH szabadalmi vizs­gálói és újdonságvizsgálói nagyszabású modernizálási projekt keretében az EPO székhelyén minden évben szervezett „nyári akadémián” ismerkednek meg azok­kal a tudnivalókkal és eszközökkel, amelyeket már részben jelenleg is hasz­nosítanak és a jövőben remélhetőleg még intenzívebben hasznosítani fognak munkájukban. A védjegyek szerepe a piacgazdaságban jelentős: piacteremtő és megtartó eszközként komoly - vagyontárgyként is számszerűsíthető - értéket képviselnek. A lajstromozott védjegyek száma jelenleg a világon kb. tízmillió. Magyarországon a nemzeti úton lajstromozott érvényes védjegyek száma 1993. végén húszezer fölött van. A Madridi Megállapodás alapján (nemzetközi megállapodás, amelynek alapján több országra kiteijedően lehet egy bejelentés benyújtásával védjegyoltalmat szerezni) hazánkban több, mint 180 000 nemzet­közi védjegy van érvényben. A nemzeti bejelentések száma 1993-ban négyezer fölött volt, a nemzetközi bejelentések száma pedig hétezer fölött. Mindezek a számok erőteljes növekedést mutatnak, bizonyítva a védjegyek kiemelt szerepét a piacgazdaságban. Az OTH kiemelten fontos feladata a védjegyügyekben állandóan növekvő ügyszámmal lépést tartó, korszerű ügyintézés megteremtése. A fejlett piacgazdaságú országok gyakorlata azt mutatja, hogy az iparjogvé­delmi szabályozás csak a műszaki kreativitást és innovációt előmozdító közvetett állami eszközökkel és intézkedésekkel összekapcsolva fejtheti ki előnyös hatá­sait. Hazánkban e feladatnak külön hangsúlyt ad az a tény, hogy az utóbbi esztendőkben a feltalálói tevékenység terén kedvezőtlen tendenciák tapasz­talhatók. A műszaki alkotó tevékenység elősegítése, ösztönzése érdekében az Országos Találmányi Hivatal, együttműködve az innovációban érintett más állami irányító 24

Next

/
Thumbnails
Contents