Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 8. Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés

A szabadalmi kényszerengedélyre és szabadalom megvonására vonatkozó szabályokat a használati minták esetében is alkalmazni kell. Az ipari minták oltalma nem vonható meg sem a gyakorlatbavétel elmu­lasztása, sem a védett tárgyakkal azonos tárgyak behozatala okából. Ha valamelyik országban a lajstromozott védjegy használata kötelező, a lajstromozás csak méltányos határidő elteltével és csak akkor törölhető, ha az érdekelt mulasztását nem igazolja. A védjegyek esetében sem a lajstromozás érvénytelenítésére, sem a véd­jegyoltalom korlátozására nem szolgálhat alapul az, hogy a védjegyet a jogo­sult olyan alakban használja, amely az unió egyik országában lajstromo­zott védjegy alakjától annak csupán a megkülönböztető jelleget nem érintő elemeiben tér el. Ha olyan ipari vagy kereskedelmi vállalatok, amelyek annak az országnak a belföldi jogszabályai szerint, ahol az oltalmat igénylik, a védjegy használatára közösen jogosultak, ugyanazt a védjegyet azonos vagy hasonló termékeken egyidejűleg alkalmazzák, ez sem a lajstromozást nem akadályozza, sem a szóban forgó védjegy számára az unió bármelyik országában nyújtott oltalmat nem korlátozza, feltéve, hogy e használat nem vezet a közönség megtévesztésére és a közérdeket nem sérti. cf) Az egyezmény 5. cikkének D/ bekezdése szerint a jog elismerésé­hez nem követelhető meg a szabadalomnak, használati mintának, illetve a védjegy vagy ipari minta lajstromozásának bármiféle jelzése vagy említése a terméken. cg) Az egyezmény 5bis cikke a tagállamok törvényhozásainak kötelezett­ségévé teszi, hogy az ipari tulajdonjogok fenntartására előírt illetékek (díjak) megfizetésére legalább hat hónapos türelmi időt engedélyezzenek. Azt azon­ban megkívánhatják, hogy e türelmi idő igénybevétele esetén pótdíjat fizes­senek. A hat hónaposnál természetesen hosszabb türelmi idő is adható. E rendelkezés az ipari tulajdon valamennyi formájára vonatkozik, az illeté­kek közül azonban csak azokra, amelyeket az oltalom fenntartásáért kell fi­zetni. A bejelentési vagy a megújítási illetékek nem tartoznak e szabály hatá­lya alá. Csak a szabadalmakra vonatkozik az 5bis cikknek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi a tagországok számára, hogy az illeték fizetésének elmulasz­tása miatt megszűnt szabadalmak újra érvénybe helyezéséről rendelkezze­nek nemzeti jogszabályaikban. eh) Az 5ter cikk kizáija a szabadalombitorlás megállapításának lehetősé­gét abban az esetben, ha a szabadalom tárgyát a tranzitforgalom eszközein (az országon átmenő, ott csak időlegesen tartózkodó hajón, légi vagy szárazföldi járművön) alkalmazzák. 214

Next

/
Thumbnails
Contents