Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 8. Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés

nálati minták és az ipari minták viszonylatában is fennáll, noha a rájuk vonatko­zó bejelentések tárgya csak elvétve lehet azonos. bf) Az elsóbbség igénylésére megszabott határidó", vagyis az ún. elsőbb­ségi időköz szabadalmaknál és használati mintáknál tizenkét hónap, ipari mintáknál, valamint védjegyeknél hat hónap. Ha valamely országban haszná­lati mintaoltalmi bejelentésre alapított ipari mintaoltalmi bejelentést tesznek, az ipari mintákra megállapított elsőbbségi időköz (vagyis a hat hónapos határ­idő) az irányadó. Az elsőbbségi határidők az első bejelentés benyújtása napján kezdődnek, a benyújtás napja nem számít be a határidőbe. bg) Az egyezmény részletesen szabályozza az uniós elsőbbségi jog érvé­nyesítésével összefüggő kérdéseket. Az elsőbbséget kifejezetten, elsőbbségi nyilatkozat formájában igényelni kell, rendszerint a bejelentéssel egyidejűleg. A nyilatkozatban meg kell jelölni a korábbi bejelentés időpontját és országát. Az unió országai attól, aki elsőbbségi nyilatkozatot tesz, a korábbi bejelen­tés másolatát követelhetik. A másolat, amelynek azonosságát az alapbejelentés országának hatósága igazolta, minden további hitelesítés nélkül, a későbbi be­jelentés napjától számított három hónapon belül, díjmentesen nyújtható be. Megkövetelhető az is, hogy a másolathoz annak fordítását és a hatóságnak az alapbejelentés napját igazoló bizonylatát csatolják. Az unió országai maguk állapítják meg az elsőbbség igénylésére megsza­bott alakiságok elmulasztásának következményeit, ezek azonban legfeljebb az elsőbbségi jog elvesztését vonhatják maguk után. (így rendelkezik pl. a magyar jog is: az igényelt elsőbbséget megalapozó okiratot az elsőbbségi igény elvesz­tésének terhével kell benyújtani a megadott határidőn belül.) Részletesen szabályozza az egyezmény a bejelentő jogát arra, hogy többszörös elsőbbséget is igényeljen, illetve, hogy megossza a bejelentést az elsőbbség megőrzésével. bh) Az uniós elsőbbség gyakorlati jelentősége az, hogy a bejelentő nem kényszerül hazai és külföldi bejelentéseinek egyidőben történő megtéte­lére, hanem 6 vagy 12 hónapja van arra, hogy - gazdasági megfontoláso­kat mérlegelve - eldöntse, mely országokban tegyen bejelentést. Ezt az idő­tartamot felhasználhatja a külföldi oltalomszerzéshez szükséges előkészüle­tek elvégzésére, anélkül, hogy azáltal a külföldi oltalomszerzésért folyó versenyben időhátrányba kerülne, hiszen a hazai bejelentéssel elsőbbségét biztosíthatja. Az elsőbbségi időközben tehát még módja van a hazai alapbe­jelentéssel szerzett versenyelőny érvényesítésére a többi tagországban is. Az uniós elsőbbségi jog gyakorlásával jogilag meg lehet erősíteni a gazda­sági versenyben elért előnyt, és ki lehet zárni - a kettős szabadalmaztatás, 211

Next

/
Thumbnails
Contents