Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 8. Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés
oltalomszerzés tilalma folytán - a versenytársak lehetőségét arra, hogy azonos tárgyú, de későbbi elsőbbségű találmányaikra, mintáikra, árujelzőikre oltalmat szerezzenek. ad c) A Párizsi Uniós Egyezmény érdemi rendelkezéseinek harmadik csoportját az ún. közös szabályok képezik. E közös szabályok - többnyire a nemzeti jogalkotásnak címzett kötelezettségek formájában, de esetenként közvetlenül is - jogegységesítést valósítanak meg a részes országok jogrendszereiben. Az unió hatálya alá tartozó személyek e szabályok érvényesülésére valamennyi tagállamban számíthatnak. (Többek közt a 25. cikk rendelkezéseire is figyelemmel: e cikk ugyanis előírja, hogy a tagállamoknak az egyezmény alkalmazásának biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenniük, s hogy a csatlakozás időpontjában a csatlakozó országnak abban a helyzetben kell lennie, hogy az egyezmény rendelkezéseit belső törvényhozásával összhangban érvényre tudja juttatni.) Az áttekintés során a szabadalmakra vonatkozó, illetve az ipari tulajdon tárgyaira közösen irányadó rendelkezéseket ismertetjük főként, az árujelzőkről, az ipari mintákról és a tisztességtelen verseny elleni védekezésről szóló szabályoknak azonban csak a lényegét foglaljuk össze, mivel azokról a könyv más fejezeteiben részletesen szó esik. ca) Az egyezmény 4bis cikke rendelkezik a szabadalmak függetlenségéről, vagyis arról, hogy az unió hatálya alá tartozók részéről az unió egyes országaiban igényelt szabadalom független az ugyanarra a találmányra más, az unióhoz tartozó vagy nem tartozó országban szerzett szabadalmaktól. Ezt a rendelkezést a lehető legtágabban, minden megszorítás nélkül kell érteni. Kiterjed nem csupán az oltalomszerzésre, hanem a semmisségi és megvonási okokra, éppúgy, mint a rendes oltalmi idő lejártára vagy az az előtt történő (pl. a fenntartási díj meg nem fizetése miatti) megszűnésre is. A szabadalmak függetlenségének elvét egyaránt kell alkalmazni az uniós elsőbbségi jog gyakorlása nélkül szerzett szabadalmakra és az elsőbbségi határidőn belül tett bejelentések alapján elnyert szabadalmakra. Az uniós elsőbbség szempontjából fontos folyománya e rendelkezéseknek, hogy az elsőbbség kedvezményével szerzett szabadalom az unió egyes országaiban ugyanolyan időtartamra érvényes, mintha az elsőbbség kedvezménye nélkül adták volna meg. A szabadalmi oltalom ideje tehát nem rövidül, nem rövidíthető meg az elsőbbségi időközzel. A szabadalmak függetlenségének elve alól kivételt jelentenek egyes különleges szabadalmi formák (pl. a behozatali szabadalmak), amelyek esetében az oltalmat egy másik országban megadott szabadalom alapján engedélyezik. E szabadalmakat annak ellenére adják meg az érintett országok, hogy a tárgyukat képező találmány már elvesztette újdonságát, és ezért a rendes sza-212
