Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 8. Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés

8.2.2. A nemzetközi iparjogvédelmi szerződések rendszerének áttekintése

A nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés alapdokumentuma az ipari tulajdon oltalmára 1883. március 20-án létesült Párizsi Uniós Egyezmény. Ennek az egyezménynek az átfogó és általános rendelkezéseit az iparjogvédelem egyes részterületein külön nemzetközi megállapodások egészítik ki. Ezek közül több a Párizsi Uniós Egyezmény ún. mellékegyezménye, amelyekhez csak a Párizsi Unió tagállamai csatlakozhatnak (mint pl. a Szabadalmi Együttműködési Szerződés vagy a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás esetében), és amelyek rendelkezései számára a Párizsi Uniós Egyezmény alapelvei adnak keretet, háttérszabályokat.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott nemzetközi ipaijogvédelmi szerződések három csoportba sorolhatók.

1. Az első csoportba tartoznak a nemzetközi oltalomról érdemben rendelkező megállapodások, vagyis azok a nemzetközi szerződések, amelyek az államok közti megállapodáson alapuló jogi oltalom forrásai:

a) az ipari tulajdon oltalmára 1883. március 20-án létesült Párizsi Uniós Egyezmény;

b) az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozásáról 1891. április 14-én kötött Madridi Megállapodás;

c) az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, 1958. október 31-én létrehozott Uisszaboni Megállapodás (amely egyben a nemzetközi regisztrációs rendszerekről szóló szerződésekhez is sorolható);

d) az olimpiai jelkép oltalmáról rendelkező, 1981. szeptember 26-án létrehozott Nairobi Szerződés;

e) az integrált áramkörökre vonatkozó szellemi tulajdonról 1989. május 26-án kötött Washingtoni Szerződés (ez a megállapodás még nem lépett hatályba).

Ebben a csoportban kell megemlíteni az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült Nemzetközi Egyezményt (a részes államok unióját franciául UPOV-nak rövidítik). Az UPOV azonban önálló, jogi személyiséggel rendelkező kormányközi szervezet, és csupán a szellemi Tulajdon Világszervezete és az UPOV között létrejött megállapodásból következik, hogy a WIPO főigazgatója egyben az UPOV főtitkára, és hogy a WIPO adminisztratív és pénzügyi szolgáltatásokat nyújt az UPOV számára.

2. A nemzetközi ipaijogvédelmi szerződések második csoportját a különböző országokban történő jogszerzést elősegítő, megkönnyítő nemzetközi be-201