Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége
I. fejezet „Rakjuk le hangyaszorgalommal, amit Agyunk az ihlett órában teremt” (Vörösmarty Mihály) 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége Az iparjogvédelemmel kapcsolatos ismeretek alkotják e könyv tárgyát. Az iparjogvédelem a szellemi tulajdon védelmének egyik része. A szellemi tulajdon fogalma első meggondolásra nehezen értelmezhető. Hétköznapi elgondolásaink szerint a tulajdon valamilyen tárgy formájában jelentkezik, pl. szekrény, kerékpár, könyv, ékszer - ezeket ingóságoknak is nevezik de jelentkezik föld, ház, gyár formájában is, amelyeket összefoglaló néven ingatlannak neveznek. Fel kell ismerni azonban, hogy legtöbb tulajdonnak ismert tárgy hordozza az emberi szellem alkotókészségének jeleit. A szekrény nem csak fa, fém és üveg, hanem eredménye alkotója szépérzékének, továbbá a fa-, fém- és üvegmegmunkáló gépiekbe befektetett ötleteknek, találmányoknak. A kerékpár nem csak fém és gumi, hanem szinte minden apró részletében mérnöki tudás következménye. A könyvben (pl. regény), mint tárgyban a legjelentősebb énék az abban szereplő szellemi alkotás, de szerepe van a mérnöki tudásból táplálkozó nyomdatechnikának is - és talán a legkisebb értéket képvisel a tárgy (papír, nyomdafesték) maga. A lakóépület értékének jó része a beleépített anyag és munka, de ki vitathatja, hogy ugyanannyi anyag és fizikai munka eredményezhet nyomasztó lakótelepi házat és ízléses háztömböt egyaránt, ahol a különbség nagy része az építész tehetségének, szellemi felkészültségének köszönhető. A tulajdont képező tárgyban tehát csaknem mindig van szellemi hányad, ez beletartozik a szellemi tulajdon kategóriájába. A szellemi tulajdon egy színdarab, amelyet előadnak színpadon, vagy szellemi tulajdon egy zenemű, amelyet a rádió sugároz. Ezeknek ugyan vannak tárgyiasult formái is (a színdarab nyomtatásban megjelent szövege, a zenemű kiadott kottája, a zeneműről készített lemez vagy kazetta), de ezek a szellemi alkotások létezhetnek tárgyi forma nélkül is. Az embereknek tehát nem csak és nem elsősorban a keze alkot, hanem alkotó szelleme is. Ahogy az évezredek során egyértelmű volt, hogy egy ingóság vagy ingatlan valakinek a tulajdona, valakihez tartozik, nem volt egyértelmű az alkotó elme termékeinek tulajdonjoga. Ez a fogalom nem épült be a köztudatba, a más területen már jól fejlett jogrend sem foglalkozott ezzel megfelelő módon. 17
