Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 7. Az iparjogvédelem gazdaságtana
költségei között lehet költségviselőre (közvetlenül az adott termék ráfordításaként) elszámolni,- azokat a műszaki fejlesztési ráfordításokat, amelyek nem közvetlenül egy adott termék (költségviseléí) érdekében merültek fel, az általános költségek között, rendszerint mint „kutatási, kísérleti fejlesztési költségeket” számolhatják el a gazdálkodók. A szabadalmazott találmány kapcsán a gazdálkodó szervezet az általa fizetett találmányi díjat, a szabadalom vételárát, valamint a licencdíjat a számviteli előírások szerint a kutatási, kísérleti fejlesztési költségei terhére számolhatja el. Hasonlóképpen a kutatás, kísérleti fejlesztés költségeként számolhatók el a szabadalmi oltalom megszerzésének és fenntartásának költségei, valamint a találmány kivitelezésének a kutatási cél megvalósításáig felmerült költségei. A költségként lehetséges elszámolás tehát biztosítja a műszaki fejlesztés verseny-semleges, gazdaságossági alapon történő megítélését. A hatékonyság érvényesítéséhez azonban a viszonylag szabad árképzés lehetősége is hozzátartozik. Mind szélesebb azoknak a termékeknek a köre, amelyek árait szabadon alakíthatja a vevő és az eladó egymás közötti megállapodása. Árellenőrzési szempontból sem szükséges már a minden tételében termékekre felosztott költségvetési séma kidolgozása, azaz nem kényszerül az árváltozást mindenképpen költségnövekedéssel indokolni az eladó. Természetesen be kell tartani a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény előírásait. Az 1990. évi LXXXVI. törvény 3. § (2) bekezdés előírásai szerint tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. A tisztességtelen árral kapcsolatos értelmezés alapján tisztességtelen árnak az minősül (nyereségtartalmától függetlenül), amely az ún. nemzetközi „árkorridor” (felső határ: az importár + vám, alsó határ: a lehetséges exportár) valamelyik korlátjába ütközik. A műszaki fejlesztés, innováció (ezek között újítás, találmány) révén elért magasabb nyereséggel kialakult ár hoszszú évek gyakorlata szerint nem minősíthető tisztességtelen árnak. A költségelszámolás és az árképzés piaci szemléletű rendjén túl segítheti a gazdálkodók nemzetközi innovatív működését az, hogy a külkereskedelmi tevékenység rendjére vonatkozó szabályozás szerint a gazdálkodó szervezetek alanyi jogává vált az önálló külkereskedelmi kapcsolat létesítése, amely a találmányokra is kiterjedhet. A minisztérium eseti külkereskedelmi engedélye szükséges azonban a külföldi vonatkozású iparjogvédelmi tevékenységhez. 195