Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 7. Az iparjogvédelem gazdaságtana
A termelőt tehát a nyereségérdekeltség ösztönzi ebbéli gazdasági szerepének megfelelő betöltésére, vagyis az a tény, hogy befektetése hozammal, többlettel térül meg. A befektetett tőke egy része rögtön a termelési ciklus végén megtérül (ezek általában a termelés közvetlen költségeiként elszámolt ráfordítások), másik része a termelés tárgyi és szervezeti kereteinek biztosítására lekötött, csak hosszabb távon fokozatosan felszámítható és visszatérülő befektetés. Ez utóbbi ráfordítások az általános, rendszerint nem közvetlenül költségviselőre (az adott termékre) kimutatható költségek. Köztük jellegzetes az állóeszközök értékcsökkenése, vagy éppen a kutatási, kísérleti, műszaki fejlesztési költségek. A nyereségen kívül ezek megtérülésére is fedezetet kell biztosítani a termék árában. A nyereségérdekeltség fenntartásához a gyorsan visszatérülő tőkebefektetés haszna mellett a hosszabb távra befektetett tőke haszonnal történő visszatérülése éppúgy szükséges. Ez az úgynevezett „türelmes tőke” működtetésében való érdekeltség. 7.1.2. Az árak oldaláról A ráfordítások visszatérülését és a nyereséget a termelési ciklus végeredményének, azaz a terméknek, szolgáltatásnak a megfelelő áron történő értékesítésével lehet biztosítani, olyan árral tehát, amelynek révén az elérhető bevétel meghaladja az érdekében eszközölt ráfordításokat. Az áru-pénz viszonyok között érvényesül az értéktörvény, amely szerint az árak a társadalmilag szükséges ráfordítás körül alakulnak. Az esetenként realizálható árak azonban jelentősen szóródhatnak ezen értékcentrumhoz képest. Jelentkezhet a szóródás térben is, de nagyobb jelentőségű a műszaki fejlesztés eredményeképpen létrejött újdonság esetében az időben lezajló áringadozás. Az igazán sikeres találmány (újítás) kelendő terméket eredményez. A nagy kereslet vonzza a termelőkedvet, amelynek következménye a kínálat szélesedése, ami az árak csökkenéséhez vezet esetleg olyan „korai” fázisban, amikor az extra szellemi és anyagi befektetést eszközlő feltaláló különleges ráfordításai még nem térültek vissza, még nem juthatott hozzá az őt további műszaki fejlesztésre ösztönző nyereséghez. 189
