Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 7. Az iparjogvédelem gazdaságtana
A szabadalom jogintézménye éppen a leírt hatás ellensúlyozására, az árutermelő gazdasági viszonyok termékeként alakult ki. Annak érdekében, hogy a találmányt elsőként kidolgozó és hasznosító termelő (vállalkozó) többletjövedelmet hozó előnye érvényesülhessen, az állam mesterségesen létrehozott monopóliumot, a szabadalom jogi eszközét működteti az értéktörvény korlátozására. A szabadalom által biztosított kizárólagos hasznosítási jog egy időre viszszatartja a találmány általános elterjedését, miközben nem gátolja, hogy a már védettség alatt álló találmány széles körű nyilvánosságot kapjon. A kizárólagos hasznosítás joga áralakítási hatalmat ad a szabadalmas kezébe az oltalmi idő tartamára, amivel számára extraprofit elérését teszi lehetővé. A szabadalom közgazdasági szerepe tehát az, hogy lehetővé teszi a műszaki fejlesztés átlagon felüli befektetésével átlagon felüli haszon szerzését, azaz biztosítja a feltaláló anyagi érdekeltségét az innovációs folyamatban. A vázolt közgazdasági hatásmechanizmus akkor érvényesül, ha tiszta piacgazdasági viszonyok működnek:- a kereslet-kínálat hatására alakuló szabad árképzési rendszer érvényesül a gazdasági verseny keretei között,- a megtermelt többletjövedelem hozzáférhető a létrehozója számára, és- az korlátlanul fel is használhatja. Az árutermelésben a történelem során végbement társadalmi, gazdasági átalakulások természetesen érzékeltették hatásukat a szabadalmi rendszerek közgazdasági tartalmának módosulásaiban is. Az árutermelés fejlődésével együtt járt az állam szerepének erőteljes növekedése. Az egyre fokozódó kutatásfejlesztési költségek és ezzel együtt a vállalkozói kockázat jelentős növekedése megkövetelte az állam közvetlen részvételét a találmányokkal kapcsolatos gazdasági folyamatokban is. Az állami beavatkozás következtében a feltalálók és a vállalkozók érdekeltségének piaci automatizmusa esetenként korlátozódik. Olyan körülmények között pedig, amikor a piac nem nyújt egyértelmű tájékoztatást a műszaki alkotások hasznosításának társadalmi-gazdasági hatásáról, amikor a gazdaság szervezeti rendszere korlátozza a gazdasági versenyt, illetve amikor az árrendszerbe való beavatkozás nem teszi lehetővé a hasznosításból származó extrajövedelem realizálását, végül mikor különféle okok akadályozzák a többletjövedelm elsajátítását, akkor a találmányi tevékenység említett automatizmusa megbomlik. Ebben az esetben a hasznosítás fázisához fűződő érdekeltség elhomályosul. 7.1.3. A szabadalom közgazdasági hatása 190
