Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 7. Az iparjogvédelem gazdaságtana
Az Újítási és Találmányi Szakértői Testület permegelőző jellegű szakvéleménye sem a vitában érintetteket, sem a bíróságokat nem köti, csupán szakmai meggyőző ereje lehet. 6.2.4. Korábbi jogszabályok alkalmazása Ur. 11. § (2) Ha a rendelet hatálybalépése előtt az újítás díjazására vagy a közreműködésre a szerződést megkötötték, a hasznosítás megkezdődött vagy az újítást átadták, a szerződéskötés, a hasznosítás, illetőleg az átadás időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Ur. 1990. január 1-jétől hatályos; a korábban keletkezett újítási ügyekre az előzőleg hatályban volt jogszabályok irányadók. 7. Az iparjogvédelem gazdaságtana Az iparjogvédelem a termelési folyamatban, a gazdálkodó szervezetek, egyének gazdasági működése során megjelenő tevékenység. Mozgástere tehát a mikrogazdasági szférában van, amely a mindenkori termelési, elosztási, és fogyasztási viszonyok által meghatározott. Lehetőségeit és eredményeit jelentősen befolyásolja a gazdasági környezet egésze, és különösen annak egyes iparjogvédelmi vonzatú összetevői. 7.1. Az innovációs folyamat gazdasági sajátosságai A rutinszerű termeléstől eltérő műszaki fejlesztő tevékenység gazdasági szerepének megvilágításához célszerű áttekinteni a termelési folyamat szokásos menetét, és kinagyítani az innováció ehhez képest sajátos jelenségeit, ezeknek a gazdálkodási magatartásra való hatását. 7.1.1. A ráfordítások oldaláról A klasszikusan leegyszerűsített séma szerint a termelő a termelési folyamat megindításához és működtetéséhez tőkét fektet be, ami - a termelési folyamat végeredményeként megjelenő termék (szolgáltatás) árában, annak értékesítésekor - nyereséggel visszatérni. 188
