Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
1.13.5. Az eljárás rendeltetése, feltételei A termelést korszerűsítő új gyártmányt vagy eljárást meghonosító árutermelő az új műszaki megoldás gyakorlatbavételével szabadalombitorlást követhet el. Ennek elkerülésére az árutermelőnek fel kell kutatnia azokat az érvényes szabadalmakat, amelyek az adott szakterületen tevékenységét korlátozzák. Ha a hasznosított megoldáshoz közel álló szabadalmat talál, és a szabadalmi lajstromból meggyőződik annak érvényességéről, akkor jogi helyzetének tisztázása céljából nemleges megállapítási eljárást kezdeményezhet. A nemleges megállapítási eljárás rendeltetése tehát az, hogy az árutermelő - pl. a termelés tervezésekor, műszaki fejlesztés, termékmegválasztás idején - tisztázhassa sajátjogi helyzetét, biztonságot szerezzen a gyártmányára (eljárására) kjnem teijedő, de közel álló szabadalmakkal szemben, és így bizonyíthassa termékének szabadalomtisztaságát, meggyőződhessen arról, hogy a tervezett vagy folyó gyártása más jogaiba ütközik-e, és saját elhatározásából elkerülje, vagy megszüntesse azt a cselekményt, amely miatt a bitorlásra megállapított jogkövetkezmények őt sújtanák. Arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet sor a nemleges megállapítási eljárásra, választ ad az Szt. 28. §'(!} bekezdése, amely szerint aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak,JshneTTlnegindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa előállított vagy előállítandó termék, illetve alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba. Gyakran előfordul olyan eset, hogy egy szabadalom hasznosítása során a szabadalmas és a hasznosításra jogot nyert cég (szabadalmas és hasznosító licenciaszerződést kötött) között nézeteltérés támad. A szerződés felbontásától tartva a vállalat kéri a hasznosított megoldás tekintetében a nemleges megállapítást. Ilyen esetben felmerül az a kérdés, hogy az eljárásnak van-e jogalapja. Indítható-e eljárás, ha a felek között hasznosítási megállapodás van. így a hasznosító nem is ^bitorolhat, márpedig nemleges megállapítást csak az kérhet, aki ellene indítandó bitorlási keresettől tart. A kérdésre válaszolva megállapíthatjuk, hogy példánk esetében a kérelmező jogszabályban biztosított jogával él, ha nemleges megállapítást kér. Ugyanis elég, ha a kérelmező tart a bitorlási eljárástól. A kérelmező megítélésétől függ az, hogy adott esetben és körülmények között szükségesnek tartja-e annak megállapítását, hogy műszaki megoldása valamely szabadalomba nem ütközik-e. A kérelmező a szabadalmassal történt nézeteltérése miatt is tarthat a szerződés felbontásától és így ennek következtében a szabadalombitorlási eljárástól. Az eljárás tárgya mindig csak objektív ténymegállapítás lehet, nem pedig jogviszony vizsgálata, és így az eljárás szempontjából teljesen közömbös az ellenérdekű felek jogviszonya. Az eljárásnak előfeltétele, hogy a nemleges megállapítást 135
