Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
oldhatók meg. Ilyenek az ún. örökmozgók (perpetuum mobilék). Ezek nem tekinthetők a gyakorlatban alkalmazhatóknak. Amennyiben kétségek támadnak a megvalósíthatósággal vagy annak eredményével kapcsolatban, az OTH nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt, hogy bizonyítsa megoldása gyakorlati alkalmazhatóságát. c) A kizáró okok vizsgálata Mivel a találmányok egy része akkor sem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha azok a törvényben meghatározott pozitív követelményeket kielégítik, azt is vizsgálni kell, nem állnak-e fenn kizáró okok. Azt, hogy nincs-e kizáró ok, már az engedélyezési eljárás korai stádiumában meg lehet állapítani. Meg kell vizsgálni, hogy a megoldás hasznosítása nem ütközik-e jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba. Ha az ütközés megállapítható, a találmány szabadalmi oltalomban nem részesíthető. Fontos ügyelni arra, hogy ha a jogszabály csak a termék forgalmát gátolja, akkor ez a tény nem szabadalmaztatást kizáró ok. d) A leírás és az igénypontok vizsgálata A szabadalmi bejelentés vizsgálata arra is kiterjed, hogy a leírás és az igénypontok érdemben is megfelelnek-e a törvényes követelményeknek. Amenynyiben azonban az érdemi vizsgálat során akár az érdemi hiányosságokhoz kapcsolódó, akár azoktól független egyszerű alaki hiányok is felmerülnek, azok vonatkozásában is felhívja az OTH a bejelentőt hiánypótlásra. E vizsgálat során az egyik feladat annak megállapítása, megvalósíthatja-e a szakember a találmány tárgyát a leírásban és rajzban foglaltak alapján, a másik feladat pedig annak megállapítása, hogy a leírás végén lévő igénypont(ok)ban igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét a leírás egyéb részeivel összhangban határozta-e meg a bejelentő. Ahhoz, hogy a fentiek vonatkozásában biztosan helyes megállapításra lehessen jutni, a leírás egészének - az igénypont(ok)at is beleértve - szabályszemen megszerkesztettnek, világosan, egyértelműen megfogalmazottnak kell lennie, s benne csak az adott szakterületen általánosan ismert és a szakmai irodalomban is elfogadott szakkifejezések alkalmazhatók. Amennyiben olyan fogalmak fordulnak elő, amelyek a szakmában nem ismertek, az OTH a bejelentőt felhívja azok kellő mértékű megvilágítására. Fantázianevek, védjegynevek, nemzetközileg el nem fogadott vegyületelnevezések használata esetén azok jelentését tisztázni kell, ott, ahol a leírásban első alkalommal előfordulnak; a leírásban a megnevezéseket azonos formában (szóhasználattal) kell végigvinni. Amennyiben a leírás felépítése az alaki követelményeknek megfelelő, egyértelműen megállapítható, mi a találmány tárgya, alkalmazási területe, melyek a találmányhoz legközelebb álló megoldások, 117
