Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

az ismeri megoldások mely hibáinak kiküszöbölése, illetve csökkentése a találmány célja, s ezek tükrében mi a találmány feladata. Döntően azonban a megoldás ismertetésétől függ, hogy a találmány tárgya megvalósíthatónak minősül-e.

Az OTH megvizsgálja, hogy azok a műszaki intézkedések, amelyekkel a kitűzött feladat megoldható, kellő mértékben ismertetésre kerültek-e, közölt-e a bejelentő minden olyan körülményt, amely a találmány megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. Olyan esetben, ha a megoldást csak általános megfogalmazásban tartalmazza a leírás és különösen sok az általánosító műszaki kifejezés, felhívja az OTH a bejelentőt néhány előnyös megvalósítási mód, illetve alak ismertetésére is, vagy a megoldás konkrétabb megfogalmazására. A megvalósítási példákban olyan részletességgel kell bemutatni a megvalósítás módjá(i)t, hogy az űtmutatás elegendő legyen a reprodukáláshoz, s a példáknak tartalmazniuk kell az azonosításra alkalmas adatokat is. A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Ez indokolja, hogy az érdemi vizsgálat egyik legsarkalatosabb pontja annak ellenőrzése, hogy az igénypontsorozat és azon belül az egyes igénypontok helyesen vannak-e megszerkesztve. A rossz igénypont az oltalmi idő alatt bitorlási, díjfizetési per stb. formájában támadási felületet jelent. Az oltalmi kör nem egyértelmű meghatározása jogbizonytalanságot, a megalapozatlan oltalmi kör pedig érdemtelenül nagyobb terjedelmű oltalom létrejöttét és a szakterületnek a fejlesztését akadályozó lefoglalását eredményezi. A szabadalmi törvény értelmében megvan a lehetősége annak, hogy megsemmisítési eljárásban az indokolatlanul nagy terjedelmű oltalmat korlátozni lehet, a bizonytalanságokat pedig megfelelő megfogalmazásokkal lehet megszüntetni. Az igénypont(ok)nál vizsgálni kell, hogy az oltalmi kör egyértelműen pontosan, szabatosan van-e meghatározva. Nem tartalmazhat az igénypont határozatlan kifejezéseket (pl. „stb.”,.„és hasonlók”, „illetve”) sem a tárgyi körben, sem a jellemző részben. Nem megengedett a csak célkitűzéssel való jellemzés sem. Az elbírálás során azt is vizsgálja az OTH, hogy a szabadalmi oltalom terjedelmét a bejelentő a leírás egyéb részeivel összhangban határozta-e meg, és az oltalmi kört kellőképpen alátámasztják-e a kiviteli példák. Az összhang megléte szempontjából minden körülményre kiteljed a vizsgálat. Az oltalmi kört alátámasztó példák felhívásra is pótolhatók, további kiviteli példákkal is kiegészíthető a leírás, ha az általuk meghatározott megoldások az oltalmi körön belül vannak. A címnek is összhangban kell lennie a leírással. Az igénypontok és a leírás egyéb részei közötti összhangot biztosítja az a követelmény is, amely szerint a főigénypont bevezető mondata egyezzék meg a címmel. A fentieket az a törvényes rendelkezés is alátámasztja, amely szerint az igénypontokat a leírás alapján kell értelmezni.

118