Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

b) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból a 6. § (3) bekezdés b) pontja alapján,

c) a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a törvényes követelményeknek,

d) a találmány egységes-e,

e) a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség,

f) a bejelentés tárgya új-e és haladást jelent-e,

g) nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom.

a) A műszaki jelleg vizsgálata

A műszaki jelleg vizsgálata során figyelemmel kell lenni a következőkre. Ha a találmány címe jól megfogalmazott és valóban összhangban áll a leírás egészével, beleértve a szabadalmi igénypontokat is, akkor sok esetben már maga a cím tükrözi a műszaki jelleg hiányát vagy meglétét. Például, ha a találmány címe matematikai eljárásra utal, vagy kódolásra, szoftverre, esetleg programozásra, ez esetben már a címből következtetni lehet a műszaki jelleg hiányára. A cím többnyire a megoldás tárgykörét is kifejezi. A bejelentések egy nem elhanyagolható részénél nyilvánvalóan megállapítható, hogy a védeni kívánt megoldás tárgyköre kívül esik azon megoldások tárgykörén, amelyek a kitűzött feladatot műszaki úton és eszközökkel oldják meg. Ilyenek pl. a gyógyászati eljárások, a könyvviteli, számviteli rendszerek, sport játékszabályok, gazdasági irányításra vonatkozó eljárások, munkaszervezési eljárások, módszerek.

b) A gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálata

A gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálata során mindig a kitűzött, a megoldani kívánt feladatból kell kiindulni és azt kell megvizsgálni, hogy a bejelentő az általa kitűzött feladatot megoldotta-e és ha igen, hogyan? Az ismételhetőség követelménye alapján tehát nem tekinthető a gyakorlatban alkalmazhatónak az olyan megoldás, amely egyszeri és megismételhetetlen, vagy olyan egyéni, különleges és ritkán előforduló képességet, ügyességet kíván létrehozójától, amely a szakembertől nem követelhető meg.

Az olyan megoldás sem tekinthető a gyakorlatban alkalmazhatónak, amely bár ismételten megvalósítható, de eredménye változó, mindig más. A harmadik eset az, amikor a bejelentő az általa kitűzött feladatot nem oldotta meg. Ez akkor fordul elő általában, amikor a feladat megoldása csak valamely érvényes természeti törvény (pl. az energia megmaradásának törvénye) megsértése árán volna lehetséges. Minthogy a természet törvényei objektív törvények, megváltoztatásuk nem tartozik az ember lehetőségei közé, az ilyen feladatok nem

116