Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
ismeretekkel nem rendelkező személy is megértse a találmányi gondolatot a leírás alapján. Nem követelmény továbbá, hogy a leírás a leggazdaságosabb hasznosítási módot, illetve az összes kihasználási lehetőséget is feltárja. Ez utóbbiak ugyanis általában „know-how” jellegű, tehát titkos ismeretek, amelyek a találmánnyal kapcsolatos licenciaszerződésnél díjnövelő tényezőként vehetők figyelembe, illetve önállóan is képezhetik értékesítési szerződés tárgyát. A leíráshoz tartozó igénypontnak két vonatkozásban van jogi jelentősége: 1. meghatározza az Szt. 13. §-a értelmében a találmány oltalmi körét, vagyis a szabadalmi jog teijedelmét; 2. meghatározza azt a kört, amelyben másnak - az Szt. 6. § (3) bek. c) pontja szerint - azonos találmányára oltalom nem adható. A leírással, az igénypontokkal kapcsolatos alaki követelményeket a III-OTH- 1983. számú hirdetmény 3. pontja tartalmazza. 1.11.4.1. A leírás A leírás a szabadalmi hatóság (OTH) által kibocsátott irat, amelynek rendeltetése alapvetően kettős:- megismerhető belőle a szabadalommal védett találmány;- megállapítható belőle, hogy a szabadalmi oltalom a műszaki megoldások milyen körére teijed ki. A leírás megszövegezése a bejelentő feladata. Az engedélyezési eljárás során a bejelentő a leírást - akár az OTH felhívására, akár a saját kezdeményezésére - átfogalmazhatja, új anyagnak a leírásba történő bevitele esetén azonban új (módosítási) elsőbbséget kell megállapítani, a módosítással érintett igénypontokra. A leírás címének mindig azt a tárgyat kell megjelölnie, amelyre a találmány vonatkozik, utalva arra a szakterületre, ahol a találmány felhasználható. A cím szövegezésében a szabadalmi osztályozásban (NSZO) is megtalálható, illetve a szakterületen elfogadott szakkifejezéseket kell használni. Törekedni kell arra, hogy a cím minél tömörebb, ugyanakkor kellően informatív legyen. Például, ha a találmány egy félvezető rétegvastagságának kapacitív úton való mérésére vonatkozik, akkor címként nem megfelelőek a következő jelölések: „mérő”; „vastagságmérő”; „kapacitív vastagságmérő”; ugyanis ezek a címek nem tükrözik a találmány alkalmazási területét, félrevezetik a szakembert. A leírás fejlécén közölt címnek meg kell egyeznie a bejelentési kérvényben megjelölt címmel. A leírás leíró részének bevezetésében meg kell határozni a találmány tárgyát, más szóval tájékoztatást kell adni arról, hogy a találmány mire vonatkozik, mi 100
