Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
az alkalmazási területe. A találmány tárgya meghatározásának összhangban kell lennie a találmány címével és a főigénypont tárgyi körével, a címnél azonban valamivel részletesebb lehet; az sem kifogásolható, ha a főigénypont tárgyi körével szó szerint megegyezik. A technika állásának ismertetése a vizsgálat szempontjából igen fontos része a leírásnak. E résznek szoros összhangban kell lennie a találmány céljával. A technika állását tehát a találmány szemszögéből vizsgálva kell csoportosítani. A találmányok elöntő többsége valamilyen ismert megoldás továbbfejlesztése, így a találmány újdonságának elbírálásához elengedhetetlenül szükséges annak ismerete, aminek a továbbfejlesztésére a találmány irányul. Ezért a technika állásának ismertetésénél a találmány tárgyához legközelebb álló megoldások leírásán kívül azok kritikáját is meg kell adni, mégpedig azoknak a hátrányoknak az elemzésére kell a súlyt helyezni, amelyek kiküszöbölésére a találmány elsősorban irányul. A műszaki szint közlésének kötelezettsége nem jelenti azt, hogy csak azokra a korábbi megoldásokra lehet hivatkozni, amelyekhez közvetlenül kapcsolódik a találmány, de adott esetben elegendő az is, ha csak a találmányhoz legközelebb álló megoldást ismertetjük. A műszaki szintet magába foglaló ismertetés hivatkozhat a tényleges műszaki gyakorlatra, de főként irodalmi adatokra épüljön, még akkor is, ha a bennük szereplő megoldásokat nem valósították meg, illetve megvalósításukról nem tud a bejelentő. A technika állásának ismertetésekor a szakirodalmi helyek pontos megjelölésével kell hivatkozni a forrásokra, ha nem közismert, a gyakorlatban alkalmazott megoldásokról van szó. így pl. a hivatkozásban fel kell tüntetni a szabadalmi leírás lajstromszámát; illetve a könyvben, folyóiratban megjelent cikknek a visszakereséshez szükséges adatait. A hivatkozott megoldásokat csak olyan mértékben kell tárgyalni, amilyen mértékben összefüggésbe hozhatók a találmánnyal. Az ismert megoldásoknak elsősorban azokat az elemeit kell hangsúlyozottan tárgyalni, amelynek megjavítását célozza a találmány. A bíráló elemzésnek természetesen tárgyilagosnak, mértéktartónak és mindenekelőtt tényszerűnek kell lennie, mert sok esetben még használatban lévő műszaki megoldások, esetleg szabadalommal védett találmányok javítására irányul az adott szabadalmi bejelentés, és azok szerzői, illetve használói a megalapozatlan bírálat miatt pl. hitelrontás címén pert indíthatnak a szabadalmi leírás nyilvánosságra hozatalakor a bejelentő ellen. A leírásnak a technika állását ismertető része - ha indokolt - lehet teijedelmes, de ne legyen teijengős. A technika állását a bejelentő az általa végzett elővizsgálat során állapíthatja meg. Ha helyesen tárja fel a technikai előzményeket, egyrészt lehetővé teszi, hogy minél szélesebb oltalmi kört alakítson ki találmányának, másrészt elősegíti, hogy az OTH megfelelő döntést hozzon. 101
