Gát József: A zongora története (Budapest, 1964)
A MODERN ZONGORA KIALAKULÁSA
A MODERN ZONGORA KIALAKULÁSA A zongora fokról fokra egyre fontosabb helyet foglalt el a zenei életben, ennek megfelelően a hangszerkészítők egyre újabb és újabb konstrukciókat és újabb mechanika-megoldásokat próbáltak ki. Ezek egyrészt a zongora hangerejét akarták növelni, másrészt kifejezőképességét akarták fejleszteni. A hangerő növelésére két fő irányzatot találunk. Az egyik abból indult ki, hogy a pantalon elvét kell a zongorán is érvényesíteni, azaz felülről ütő szerkezeteket alkalmazni, hogy a kalapács a húrt a rezondns felé üsse meg. Elképzelésük szerint — aminek valóban van reális alapja, ha nem is annyi, mint gondolták — az alulról ütő szerkezeteknél a kalapács által adott első impulzus a*húrt valósággal leemeli a rezonánsról és így csökkenti a hangmennyiséget. Ferdinand Ries — a kiváló zongoravirtuóz — 1822-ben olyan Broadwood-zongorán játszott Angliában, amely az előbbi elképzelést alulról ütő mechanikával valósította meg. Ugyanis ennél a hangszernél a rezonánst a húrok fölé helyezték, hogy a kalapácsok a húrokat a rezonáns felé mozdítsák ki. Ennek tulajdonították a hangszer rendkívül erős, világos, üvegszerűen áttetsző hangját. A felülről ütő mechanikáknak is egész sorát készítik el. A legkiválóbbak ezek közül Streicher 1823-ban és Pape 1826-ban készített felülről ütő mechanikája. Az 1851-es londoni kiállításon több zongoragyár állít ki olyan mechanikát, amely a rezonáns felé üti meg a húrt. Henri Herz az előbb említett Broadwood-zongorához hasonlóan (Johann Jakob Goll szisztémája szerint) ^épített, a húrok fölött elhelyezett rezonánssal rendelkező zongorát állít ki. Az angol Wornum kétszeres húrozású zongorája pedig felülről ütő mechanikával van ellátva (1842-es szabadalom). 1868-ban, az amerikai Mathuschek (New Haven) próbálkozik ismét felülről ütő szerkezettel, és még 1910-ben is találkozunk új, felülről ütő mechanizmussal, amit a londoni Ch. Vincent szerkesztett. A hangerő növelésének második módja vastagabb húrok alkalmazása volt. Ez kényszerítette ki többek között az öntöttvas-keret alkalmazását. (A húrokról és az öntöttvas-keretről külön fejezetben beszélünk.) 66
