Gát József: A zongora története (Budapest, 1964)
A CEMBALO
38 Thomas Mace: Musick’s Monument, or, A Remembrancer of the best Practical Alusick both Divine and Civil, that has ever been known to have been in the World. (London, 1676.) 26. ábra. „Közvetlenül a billentyűzet alatt és közel a padlóhoz egy szekrényféle — vagy inkább láda — van felerősítve, amely két kis ajtóval nyílik. Ebbe a ládába teszi az előadó mindkét lábát, sarkait nyugtatva s a lábujjakat kissé felemelve; nem érintve semmit egész addig, amíg nincs kedve azokat alkalmazni; amit pedig a következő módon kell: közvetlen a láb ujjai alatt négy kis faemeltyű van, mindegyik láb alatt kettő. A négy közül bármelyikre ráléphet kedve szerint: a láb súlya által egy rugót mozgat meg s így idézi elő a hangszerben a megfelelő hangot, lágyat vagy erőset, annak megfelelően, hogy melyiket nyomja le. Mert láb nélkül semmi sem szólal meg.” S így ismerteti tovább részletesen, majd lelkesen ezt írja: „. . . a játékosnak a legkülönbözőbb változatok állnak rendelkezésére, és mind gyorsan és fürgén, egy lábmozdulatra.” „Ez ügyes találmány által ez a hangszer csodálatosan különleges és kiváló lett: kétségkívül túl tesz a világ minden más cembalóján és orgonáján, csodálatra méltó édességével és változatosságával . . .”38 Valószínűleg Hayward volt a spinett egyik elterjesztője is. Egy 1668-ból származó feljegyzés (Pepys naplója) beszámol arról, hogy 27. ábra. Jean Marius által készített utazó cembalo. Hangterjedelem: G1—éi. (Rövid oktáv + egy tört billentyű.) Három húrcsoport, oldalról működő regiszterhúzókkal: 8'+ 8'+ 4'. A képen jól kivehető, hogy a hangszer három, egymástól teljesen független részre van osztva, külön rezonánssal, rozettával stb. A billentyűk betolhatok. A legfelső oktávokat tartalmazó rész a közép kiegészítéseként csuklóspánton fordulva hátrahajtható. Az így kapott téglalap alak az alsó húrokat tartalmazó — szintén téglalap alakú — részre fordítva, jól védett, könnyen szállítható ládaformát adott. Nagy Frigyes is ilyen utazócembalót készíttetett magának. Lipcsei múzeum. 3i