Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Első rész. A szerzői jog általános szabályai - III. fejezet. Vagyoni jogok

első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani, kivéve, ha a mű szoros tartalmi összefüggése az utolsó rész nyilvánosságra hozatalának évétől való számítást teszi indokolttá. (2) A film bemutatása alatt az első nyilvános bemutatását kell érteni, füg­getlenül attól, hogy a bemutatásra belföldön vagy külföldön kerül sor. Szjt. 15/A. § A szerzői vagyoni jogok védelmi idejének eltelte után jog­szabályban meghatározott esetekben járulékot kell fizetni. Szjt. Y. 13/A. § (1) Ha a festmény, a rajz, a sorszámmal és a szerző kézje­gyével ellátott sokszorosított kép-grafika és iparművészeti alkotás, a szobrá­szati alkotás, továbbá a gobelin tulajdonságát a szerzői vagyoni jogok védel­mi idejének eltelte után kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jogi személy vagy magánszemély (a továbbiakban: közvetítő vállalat) közremű­ködésével ruházzák át, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjához (a to­vábbiakban: Művészeti Alap) járulékot kell fizetni. (2) A múzeum és muzeális közgyűjtemény - 1963. évi 9. sz. tvr. 4. § - men­tes a járulékfizetési kötelezettség alól. (3) A járulék mértéke a vételár 5%-a, amit a vevő tartozik n^egfizetni. A járulék beszedéséért és a Művészeti Alaphoz történő átutalásért a közvetí­tő vállalat felel. Az átutalást félévenként - eladott művenként a járulék ösz­­szegét, a szerző nevét vagy annak a művön való hiányát feltüntetve - kell tel­jesíteni. (4) A Művészeti Alap a hozzá átutalt járulékot az alkotói tevékenység tá­mogatására, valamint az írók és alkotóművészek jóléti és szociális céljaira használja fel. A vagyoni jogok a mű oltalmi ideje alatt állnak fenn. A védelmi idő tartama a következők szerint alakul. Fő szabály az, hogy a vagyoni jogok a szerző életében és a halálától számított ötven éven át részesülnek oltalomban. Az ötvenéves időtartam mindig teljes naptári évet jelent: a szerző halálát követő év első napjával kezdődik és az ötve­nedik év utolsó napjának elteltével ér véget. A szerző halálának időpontját a halotti anyakönyv bizonyítja, ennek hiányá­ban a bíróságnak a halált megállapító vagy holtnak nyilvánító végzése. Az utób­bi azonban csupán megdönthető védelmet állít fel a halál bekövetkeztére és idő­pontjára nézve: az erről szóló végzés az utólag észlelt való tényeknek megfele­lően hatályon kívül helyezhető vagy módosítható [1. a 2/1978. (III. 9.) IM sz. rendelettel módosított 1/1960. (IV. 13.) IM sz. rendelet], A szerzői jog átszállásáról - alapuljon az élők között létrejött szerződé­sen, végrendeleten vagy törvényes öröklésen - a szükséges tudnivalókat az Szjt. 13. §-ával kapcsolatban már kifejtettük. Az Szjt. 5. §-ának(l)és(2) bekezdése, valamint az Szjt. V. 3/A. és 3/B. §-a megkülönbözteti a szerzőtársakat és a társszerzőket. Amennyiben a közös mű­vet szerzőtársak alkották, a védelmi időt az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Abban az esetben viszont, ha az önálló ré­szekre szétválasztható és önállóan is felhasználható műről van szó, az oltalmi Oltalmi idő 87

Next

/
Thumbnails
Contents