Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - III. fejezet. Vagyoni jogok
létesítő határozatban meg kell állapítani - egyebek között - annak tevékenységét is. A jogi személyek egyes fajtáiról a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkeznek. Pl. az állami vállalat tevékenységi körét a többször módosított 1977. évi VI. tv. 11. §-a szerint a vállalatot létesítő határozatban kell megjelölni; a vállalat azonban utóbb tevékenységi körét - néhány kivételtől eltekintve - saját elhatározásából módosíthatja. A szövetkezet saját tevékenységi köréről az 1971. évi III. tv. 14. §-ának (1) bekezdése szerint az alapszabályban maga dönt. A tevékenységi kör megváltoztatása az alapszabály módosításának kérdése. A szövetkezetek (főként a mezőgazdasági termelőszövetkezetek) azonban tevékenységüket melléktevékenységekkel, melléküzemágakkal igen változatos módon kiszélesíthetik. A tevékenységi körben való felhasználás kérdésének tisztázása nagyobb körültekintést igényel amiatt, hogy az Szjt. hatályba lépésekor fennállt helyzethez képest kiterjedt a jogi személyek jogképessége. A Ptk. 1977. évi módosításáig a jogi személy jogképessége célhoz kötött volt, azóta azonban - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek [Ptk. 28. § (2) bekezdés]. A jogképesség hiánya tehát ma már nem teszi semmissé a tevékenységi körön kívül kötött szerződéseket, ezért a munkáltató és a munkaviszonyban álló szerző egymásközti viszonyában döntő jelentősége annak van, hogy a mű felhasználása valóban a tevékenységi körön belül történt-e. A munkaviszony tartalma által meghatározott felhasználási jogosultság és a tevékenységi kör rendszerint egybeesik, de lehetséges az eltérés is. Előfordulhat, hogy a felhasználás a műnek a felek által kölcsönösen ismert és elfogadott célja és rendeltetése folytán tűlterjedt a tevékenységi körön: pl. a munkáltató szociális vagy kulturális célra közérdekű ráfordítást természetben végez; így lehetséges, hogy szerzői mű felhasználásával berendez, díszítésekkel ellát valamilyen épületet. Egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság lényegében ilyen megfontolás alapján fogadta el jogszerűnek a munkáltatónak azt az elhatározását, amely szerint a vele munkaviszonyban álló grafikus által összeállított kiállítás filmre vitelét - kulturális megfontolásból - ingyenesen megengedte (LB Pf. III. 20 441/ 1970.). A tevékenységi körrel szoros összefüggésben van a következő jogalkalmazási kérdés, amely a munkáltató által harmadik személyekkel kötött felhasználási szerződésekből ered. Itt a Vhr. kétféle esetet különböztet meg, amelyek mélyebb elemzést kívánnak:- a munkáltató az Sqt. 14. §-án alapuló felhasználási jogának gyakorlása során köt harmadik személlyel felhasználási szerződést;- a felhasználási szerződések kötése a munkáltató feladatkörébe tartozik [Szjt. V. 12. § (1) bekezdés]. A jogalkalmazási nehézséget az okozza, hogy az elsőként említett esetben is - az Szjt. 14. §-a (1) bekezdésének szóhasználatával - a munkáltató csak „működési körén” belül szerzi meg a mű felhasználásának a jogát, a harmadik személlyel való felhasználási szerződés kötése pedig maga is a munkáltató felhasz-Harmadik személlyel kötött felhasználási szerződés 81
