Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - III. fejezet. Vagyoni jogok
A munkáltató felhasználási joga Működési kör A munkaköri kötelezettség körében alkotott mű felhasználásának joga az átadással száll át a munkáltatóra. Ezzel felmerül a következő kérdés: milyen terjedelműek a munkáltatónak a mű felhasználására vonatkozó jogai és miként kell ezeket értelmezni. Erre nézve az Szjt. rendelkezései kettős feltételt támasztanak:- a munkáltató a mű felhasználásának jogát a munkaviszony tartalma által meghatározott körben szerzi meg, és ezt a jogát- működési körén belül gyakorolhatja. A felhasználási jog gyakorlásán belül (a további következmények szempontjából) különbséget kell tenni aszerint is, hogy a művet saját maga közvetlenül használja-e fel, vagy pedig felhasználási jogának gyakorlása során harmadik személlyel köt felhasználási szerződést. Az a rendelkezés, amely szerint a munkáltató a munkaköri kötelezettségként készített mű felhasználásának jogát a munkaviszony tartalma által meghatározott körben szerzi meg, tulajdonképpen a felhasználás módját és terjedelmét szorítja korlátok közé. A döntő szempont, hogy mi a munkaköri kötelezettség alapján elkészített mű rendeltetése. A legkézenfekvőbb rendeltetés az, hogy a munkáltató saját maga használja fel a művet, pl. a tervet, a kutatásról készített zárótanulmányt, a cikket, tudósítást, grafikai vagy egyéb ábrázolást. Az azonban már további elemzést igényel, hogy egyáltalán a publikáció vagy a publikáció eredetileg célbavett módjától való eltérés már nem terjed-e tűi a munkaviszony tartalma által meghatározott körön. Jó példa erre az ipari üzem kutató részlegének társadalomtudományi intézettel való összehasonlítása. Az előbbi esetben - ellenkező megállapodás hiányában - aligha mondhatjuk, hogy a kutatások eredményét a munkáltató műszaki tudományos műként publikálhatja, míg a társadalomtudományi intézet esetében a kutatás eredményének közzétételére vonatkozó jogosultság természetszerűen levezethető a munkaviszony tartalmából (Kézikönyv 1973. 130. o.). Formatervezés alapján készített gyártmányokról kiadható katalógus, sőt közzétehetők a gyár működését ismertető kiadványban is, de - kivéve a szabad felhasználás eseteit - arra már nem jogosult a munkáltató, hogy pl. egy stílusirányzatot ismertető könyvbe publikálja azokat, vagy a közzétételt másnak megengedje. Az újságíró politikai, gazdasági stb. folyamatokat elemző cikkeit az őt alkalmazó kiadó a napilapban vagy folyóiratban közzéteheti, azok felhasználásával azonban gyűjteményes mű kiadására már nem jogosult. Hasonló módon korlátozza a mű rendeltetése a fotóriporter által készített fényképek felhasználását is. Nem ritka egyéb esetekben sem, hogy a munkaviszony tartalmából csak szorosan meghatározott célra való felhasználás joga vezethető le, egyszeri vagy többszöri alkalomra. Ilyenek pl. a könyvillusztrációk, meghatározott egyedi jellegű rendezvényhez készített díszítő elemek, belső építészeti tervek, kiállítási pavilonok kiképzése, berendezése, különféle ábrázolatok készítése. A példákat még sokáig lehetne folytatni. A munkáltató felhasználási jogát korlátozza az is, hogy az alkalmazottja által készített művet csak működési körén belül használhatja fel. Az Szjt. 14. §-ában írt működési körön tulajdonképpen a Ptk.-ban és egyéb jogszabályokban szabályozott tevékenységi kört kell érteni. A Ptk. 29. §-ának (2) bekezdése a jogi személy valamennyi fajtájára vonatkozóan rendelkezik úgy, hogy a jogi személyt 80
