Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - III. fejezet. Vagyoni jogok
Házassági vagyonjog galmazzák. A bíróság megállapította, hogy az „animációs film alapjául szolgáló irodalmi mű szerzője a film alkotójának szerzőtársa”, továbbá, hogy „a megfilmesítési szerződés alapján a felhasználó nem szerez jogosultságot arra, hogy a filmben felhasznált művet önálló nyereségforrásként hasznosítsa”. Ebből arra a megállapításra jutott, hogy az irodalmi mű szerzője és a film alkotója csak együtt lett volna jogosult a mindkét műben szereplő állatfigura nevének és alakjának feltüntetésében megvalósuló további felhasználás engedélyezésére. Ezáltal a film alkotója megsértette az irodalmi mű szerzőjének jogait (LB Pf. IV. 21 138/1985., BH 1986/9. 363.). - (Lásd még az I. fej. 5. pontjánál.) A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szellemi alkotásokra vonatkozó házassági vagyonjogi rendelkezést is tartalmaz: közös vagyon a feltalálót, az újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj. A Csjt. ezzel a rendelkezéssel élesen megkülönbözteti a szerzőt megillető vagyonijogokat az egyéb hasznot hajtó dologtól. Az általános szabály szerint a házassági életközösség kezdete előtt megszerzett dolgok és vagyoni jogok a házastárs különvagyonába, míg a házassági életközösség fennállása alatt szerzett dolgok és vagyoni (hasznot hajtó) jogok a házastársak közös vagyonába kerülnek. Ettől az általános szabálytól való megkülönböztetés lényege abban van, hogy a szellemi alkotás létrehozójának az a joga, hogy az alkotás bármiféle felhasználását más részére anyagi ellenszolgáltatás fejében megengedje (ilyen például a szerzői mű kiadása, bemutatása, kiállítása stb.) - mint hasznot hajtó jogosítvány -, nem válik a házastársi vagyonközösség részévé, ez a jog a házassági életközösségtől függetlenül a szerző (a szerző jogutódja) személyéhez tapad. A házastársak közös vagyonába a szellemi alkotás felhasználásából eredő, a házastársi életközösség fennállása alatt esedékessé vált gazdasági eredmény (díj stb.) kerül. Hangsülyozzuk: az esedékesség időpontja a döntő, nem pedig az, hogy a kötelezett mikor teljesít (a díj mikor folyik be). Közömbös ezért, hogy a szerző a szellemi alkotást mikor hozta létre. Akár a házassági életközösség előtt, akár a házassági életközösség alatt, a közös vagyonba csak a házassági életközösség ideje alatt esedékessé vált dijak (egyéb gazdasági eredmények) tartoznak. Azok a dijak vagy egyéb követelések, amelyek a házassági életközösség kezdete előtt vagy megszűnése után váltak esedékessé, az alkotó különvagyonába (vagy pedig ha akkor még vagy már egy másik házassági életközösségben élt, illetve él, a házastárssal közös vagyonába) kerülnek. Ehhez képest a következő variációk állhatnak elő: a) a házassági életközösség kezdete előtt alkotott mű értékesítése esetében az életközösség kezdete előtt vagy az életközösség megszűnése után esedékessé vált díj a szerző különvagyona, mégpedig akkor is, ha az értékesítés az életközösség fennállása alatt történt; b) a házassági életközösség kezdete előtt alkotott műnek akár az életközösség kezdete előtt, akár az életközösség fennállása idején történt értékesítése esetében az életközösség fennállás alatt esedékes díj a házastársak közös vagyonához tartozik (akkor is, ha az csak az életközösség megszakadása után folyik be); c) a házassági életközösség fennállása idején alkotott műnek az életközösség 70
